A néhai Zsirinovszkij kirohanásai, ötletelései akkor is megrökönyödést keltettek. Nincs ez másképp most sem.
Épp csak összeomlott a Szovjetunió, de az orosz nacionalisták egykori vezetője, a néhai Vlagyimir Zsirinovszkij azon törte a fejét, hogy is formálja át Európát. Tehát nem csak az Oroszország korábbi elnöke, Dmitrij Medvegyev által kiposztolt (fiktív) térkép játszott el Ukrajna felosztásának gondolatával. És nem is a Krím annektálását követő Novorosszija-törekvések.
Előbbi azzal kalkulált, hogy Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Szumi, Szimferopol, Csernyihiv, Cserkaszi, Kropivnyick, Mikolajiv és Odessza megye Oroszország részét képezi majd a háború lezárása után. Vinnyica és Csernyivci megye ugyanakkor Románia területéhez tartozott volna. Lengyelország megkapta volna Zsitomir, Hmelnickij, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Luck és Lviv megyét, Magyarországnak pedig Kárpátalját szánták.
Utóbbi elképzelés a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság unióját mutatta; neve az Orosz Birodalom egykori dél-ukrajnai kormányzóságának elnevezéséből, Novorosszijából származik. Az ütközőállamot az Oszmán Birodalommal szemben tartották fenn. Közel negyven év alatt számos területet csatoltak Novorosszijához, például Besszarábiából, illetve a Krími Kánságból. Véglegesen I. Sándor orosz cár számolta fel az államalakulatot.
A Nyugat-ellenes, gyakran provokatív kijelentéseiről ismert Zsirinovszkijhez sokan azt az állítólagos levelet kötik, amit (a lengyel TVP1 televízió értesülése szerint) az Állami Duma alelnökeként küldött ki még 2014-ben Lengyelország, Magyarország és Románia akkori külügyérének.
Varsónak azt javasolta, hogy követelje népszavazás kiírását öt nyugat-ukrajnai terület, a volhini, a lvivi, az ivano-frankivszki, a ternopili és a rivnei megye csatlakozásáról Lengyelországhoz. Zsirinovszkij szerint Budapestnek Kárpátaljára; Bukarestnek Csernyivcire kellett volna igényt tartania.
Csakhogy 1993-ban volt egy még „cifrább” elképzelése: a „végső roham délre” című anyag vizualizációjában látszik, hogy mint önálló, független állam, nem létezne
A délszláv háborúk sújtotta Balkánt is átrajzolta volna a tavaly elhunyt konzervatív-nacionalista politikus.
Görögország szárazföldön nem lenne határos Törökországgal, Bulgária megkapná ezt a területet Athéntól, azután Észak-Macedóniát, valamint egyes területeket Szerbiától és Romániától is. Bosznia-Hercegovina megmaradt volna, de például partiumi, erdélyi területek jutottak volna Magyarországnak.
Még egy felvetés látható a térképen: Németország területgyarapodása, majdhogynem a Molotov–Ribbentrop-paktum keleti „határáig”.
Varsó kapna ugyan egy kijáratot a Balti-tenger irányába, de Lengyelország némiképp keletebbre lett volna tolva, galíciai területekkel „hizlalva”.
Vlagyimir Zsirinovszkij Almatiban, az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Kazahsztán fővárosában született 1946-ban. Apja, az 1949-ben Izraelben letelepedett Volf Iszakovics Eidelshtein, egy gazdag nyugat-ukrajnai iparos fia volt. Zsirinovszkij, aki anyja első férjének családnevét vette fel, több ukrán kormánytól is követelte a kosztopili családi jussát.
Zsirinovszkij 1964-ben költözött a szovjet fővárosba, ahol a Moszkvai Állami Egyetem Ázsiai és Afrikai Országok Intézetében török szakon végzett, majd a ’70-es évek elején Tbilisziben teljesített katonai szolgálatot. Később jogi diplomát szerzett, és politikussá válásáig állami bizottságokban és szakszervezetekben tevékenykedett.
Zsirinovszkij mozgalma, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt 1993-ban 64 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, ami a 2021-es választás nyomán 21-re csökkent.
Önálló politikai súlya nem volt, Zsirinovszkij kijelentései azonban gyakran megrökönyödést keltettek. Ilyen volt, amikor nukleáris csapással, Alaszka visszacsatolásával vagy épp azzal fenyegetőzött, hogy az orosz katonák „az Indiai-óceán meleg vizében mossák majd le a csizmájukat”.
Zsirinovszkij támogatta a Krím elcsatolását. 2021. december 27-én hatalmas feltűnést keltett, amikor felszólalásában 2022. február 22. hajnali négy órára jósolta meg az Ukrajna elleni invázió kezdetét.
Vlagyimir Putyin február 24-én jelentette be a „különleges hadművelet” elindítását.
Nyitókép: Ivan Sekretarev / POOL / AFP
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Az európai vezetőkkel szemben a kontinens választóinak több, mint kétharmada békepárti álláspontot képvisel.
Gombamód szaporodnak az ukrán fegyvergyárak, ám a kívülről aranybányának tűnő vállalkozások napi gondokkal küszködnek. A legfőbb ellenség a bürokrácia és az alulfinanszírozás.
Soha nem látott még ennyi erőszakot a modern kori világ, a fegyveres konfliktusoknak pedig a kiskorúak a legnagyobb elszenvedői.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
Hát a messziről jött amerikai embereknek azt mond Orbán, amit akar. Meg a saját szavazóinak is.
