Mit lehet tudni a brit koronáról, ami immár III. Károly király fejét ékesíti?

Mint arról a Mandineren is írtunk, megkoronázták III. Károlyt. A valamivel kevesebb, mint két órás ceremónia III. Károly üdvözlése után egy személyes, csendes imájával kezdődött, majd a Canterbury érsek is üdvözölte az egybegyűlteket. Ezután bemutatták Károlyt, mint a jogos királyt. „Isten óvja a királyt" – válaszolta a közönség azt követően, hogy az angol és a skót lovagrend, valamint a négy égtáj képviselői bemutatták a királyt.

A király és a Canterbury érsek imája után a hindu származású brit miniszterelnök, Rishi Sunak olvasott fel a Bibliából Pál apostol kolosszeiekhez írt leveléből. Ezt követte a szertartás legszentebb része: a király levette ünnepi ruháját, s beült a koronázási székbe, hogy felkenjék, megkapta a királyi jelképeket, majd fejére tették a királyi koronát. „Isten óvja a királyt!” – hangzott ismét a felkiáltás.

III. Károly koronázása kapcsán talán az egyik legizgalmasabb kérdés a korona, illetve koronák kérdése. A brit monarchia intézményéhez ugyanis összesen nyolc korona tartozik, ám III. Károly koronázása kapcsán valójában két korona az, ami külön figyelmet érdemel. Lássuk, mit tudunk a koronáról, ami immár III. Károly király fejét ékesíti!

Szent Eduárd koronája

A Szent Eduárd-korona a brit monarchia egyik legrégebbi jelképe, a legkiemeltebb koronaékszerek egyike. Nevét a szentté avatott Hitvalló Eduárdról, az utolsó előtti angliai szász királyról kapta (1042-1066). Eduard királyi jelképei az első örökletes királyi szimbólumok, koronázási ékszerek Európában. A legenda szerint a Westminster-apátság szerzetesei kérték Eduardot, hogy had használhassák később az ő királyi jelképeit, habár ez valószínűleg csak az apátság kitalációja. Az első korona, amire Eduard koronájaként utaltak, III. Henrik 1220-as koronázási koronája volt.

Azonban az angol polgári forradalom idején, a 17. század közepén a középkori koronát a parlament eladta. 1660-ban aztán restaurálták a monarchiát. 

Kinézete közel azonos a középkorival, de ívei barokk stílusúak. 1689-től kétszáz évig azonban nem használták. V. György 1911-es koronázásához vették elő újra. 

1689-1911 közt minden királyt vagy egy könnyebb koronázási koronával, vagy saját állami koronájával koronáztak meg, az 1661-es Eduard-koronát pedig kitették az oltárra.

 Aranyból készült, 444 drágakő és gyöngyök felhasználásával. Négy talpas kereszt és négy liliom alkotja, a tetején két íves kengyellel, ezek keresztezésében egy ékköves talpas kereszt áll. A fejdísz különböző változatait a 13. század óta használják a brit és angol uralkodók megkoronázására. A fejdíszt utoljára 1953-ban viselte II. Erzsébet királynő a koronázási ünnepségén, illetve most is ezzel koronázták III. Károlyt. 2,25 kilogrammos súlya miatt azonban a király többet a tervek szerint nem fogja hordani, inkább az úgynevezett birodalmi állami koronát fogja használni, amelyet VI. György számára alkottak meg.

Mennyit ér az Eduárd-korona? 

Nagyon sokat, ám a koronaékszerek között így is a viszonylag szerényebb értékű ékszerek közé tartozik.

Ezen kívül természetesen ott vannak még a koronázási ékszerek is, ezek közé tartozik a királyi jogar, különböző ékszerek, kardok, az országalma, sőt, kelyhek és tányérok is: mind-mind olyan tárgyak, melyek évszázadok alatt megszilárdult szimbolikus jelentéseket vettek fel a brit monarchiában, és ezeket a jelentéseket napjainkban is hordozzák.

A Birodalmi Állami Korona

A koronát 1838-ban készíttette a fiatal Viktória királynő, majd később VI. György számára, 1937-ben felújították. Legalább 10 változata létezett a monarchia 1660-as években lezajlott restaurációja óta.

A mérvadó közlések szerint a színaranyból készült birodalmi koronázási ékszeren annyi drágakő van, hogy azt felsorolni is nehéz: 2868 gyémántot, 17 zafírt, 11 smaragdot, 269 gyöngyöt, és 4 rubinkövet hordoz. Súlya egy kilogramm.

Napjainkig ünnepi alkalmakkor viselik, a koronázási szertartás végén, amikor az uralkodó elhagyja a Westminsteri apátságot, és évente, a parlamenti ülésszak megnyitásakor.

A Birodalmi Állami Korona Forrás: Getty Images/Chris Furlong

Mit szimbolizál a „Korona”?

A nemzetközösségi királyságokban a Korona egy metonimikus absztrakció, egy jogi fogalom, amely a kormányzat jogi fennhatóságát jelképezi. A koncepció természetes módon fejlődött ki a korona, mint a brit nemzetállam tulajdonát képező tárgy és az uralkodó személye elválásával. A korona hasonló koncepciói más alkotmányos monarchiákban is léteznek, amelyekben – mint az Egyesült Királyságban – az uralkodó államfő, de a kormányzást demokratikusan választott nemzeti törvényhozás akarata irányítja. A Korona az angol jog szerint olyan jogi személyiségű örökíthető hivatal,

A koronák mint tárgyak (mint a brit vagy a skót koronaékszerek) a Korona tulajdonát képezik és nem az uralkodóét. A Korona egy absztrakt metonimikus képzet tehát, amely a kormány létezésének jogi alapját biztosítja. Mint más jogi személyek, a Korona is „mesterséges” személy, (ami ebben az esetben egybeesik egy természetes személlyel), amelynek lehet tulajdona és jogai.

Nyitókép: Eduárd-korona Getty Images/WPA Pool/Jack Hill