„A Hamász egy apokaliptikus háborúba vitte bele a palesztin népet” – Világrend
2023. november 01. 17:09
Mi lesz Gázával a háború után? Hogyan alakulnak át a közel-keleti hatalmi viszonyok? Az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről, a régió biztonsági átrendeződéséről egy biztonságpolitikai és egy Közel-Kelet-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
2023. november 01. 17:09
3 p
14
4
117
Mentés
Izrael radikálisan és mindenkorra el akarja intézni a Hamász-kérdést, mert tudja, egy későbbi háborúnak még súlyosabb ára lehet. Ezzel viszont mind magát, a zsidó államot, mind a térség államait kényes geopolitikai örvénybe navigálhatja, amelynek a kimenetelét senki sem látja.
„A palesztin átlagember szemszögéből az izraeliek lesznek a felelősek – nyilván aki egy kicsit értelmesebb, világot látottabb, az tudja, hogy a Hamász merre viszi a palesztin népet: egy apokaliptikus háborúba vitte bele” – magyarázta az adásban Demkó Attila.
A regionális hatalmak egyelőre kivárnak, várják a megváltozott erőviszonyok új kontúrjainak kirajzolódását.
„Átalakul a világrend, mindenki megpróbál helyezkedni, próbál önállóbb külpolitikát folytatni, mint korábban, ugyanakkor a feltörekvő hatalmak is azon államokhoz nyúlnak, akikkel már megvan a korábbi kapcsolatuk” – hangsúlyozta Sayfo Omar.
Az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Mik a Hamász-féle gerillahadviselés elleni izraeli katonai akció kockázatai?
– Ki fogja kormányozni a Gázai övezetet a háború után?
– Hogyan alakulnak át a közel-keleti államok közötti kapcsolatok?
– Mit profitálhat az átrendeződésből az új világrend három hatalma, Oroszország, Kína és Irán?
A műsor vendége: Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője és Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Hozta-e a várakozásokat a 20 éves uniós tagság? Mikor kezdődött a belpolitikai viták exportja Brüsszelbe, és milyen okokból romlott meg a kapcsolat Magyarország és az EU között? A magyar külpolitika két korábbi formálóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
Jó vagy rossz kompromisszum született a múlt héten az Európai Parlamentben? Az új, egységes szabályozás vajon megoldja az Európát fenyegető tömeges bevándorlás ügyét? Egy jogászt és egy migrációkutatót kérdeztünk podcast-műsorunkban.
„Ami most Magyar Péter körül zajlik, ugyanaz történt Vonáékkal, Jakab Péterrel, a Momentummal vagy Gyurcsányékkal” – mutatott rá a Fidesz–KDNP EP-listavezetője.
Európa többszáz évig közlekedett a rómaiak építette utakon, az indiaiak talán még ma is a brit vasúti síneken utaznak. Fokvárost nem a zuluk építették, ahogy Montreal sem a dakoták, Sydneyről nem is beszélve. A filiszteusok sem olajbogyót termeltek, maximum kecskebogyót.
Dehogy a Hamász!
Washington és Brüsszel használja fel a Hamászt!
Lássunk tisztán!
Zelenszkijtől elfordultak az alhambrai vacsorán!
Szinte napra rá jött az Hamász támadás Izrael ellen, miután 22 órával korábban Biden egyeztetett a szaúdiakkal.
Ez az afganisztáni kivonulás reprintje, most Ukrajnából. A jenkik a problémát rátestálták a rogyazodó EU-ra!
Mert a célkeresztjükbe Iránt vették.
Rzért robbantották ki a közel-keleti konfliktust.
NE ESSÜNK KI A SZÉLESVÁSZNÚ KERETBŐL!
A történések között egyetlen kapocs van: az USA-t irányító globalokufárok!
Telán így helyesebb:
Izrael apokaliptikus háborúba vitte az egész térséget.
Nem most, mindig.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy a 2. vh utáni nagyobb háborúkat 90%-ban az amerikai-neoliberális zsidó pénzügyi körök robbantották ki.