Új rekord: minden negyedik német az AfD-re szavazna

A legfrissebb, január eleji német közvélemény-kutatások már 24 százalék körüli támogatottságot mutatnak az AfD esetében. A német rendszerkritikus, radikális jobboldali pártot 

Eközben az éllovas, ellenzékben lévő CDU is erősödött, most 30-32 százalékon áll a korábbi kormánypárt népszerűsége, s őket követi a szintén ellenzéki AfD, amit a német politikum többi része továbbra is karanténban tart.

A Németországot kormányzó baloldali-liberális koalíció pártjai továbbra is gyengén muzsikálnak: az egykori nagy néppárt szocdemek (SPD) mindössze 15-16 százalékon állnak, a Zöldeket 12-14 százalék támogatja országos szinten, a liberálisok pedig az 5 százalékos küszöb körül táncolnak.

Olaf Scholz koalíciójának szövetségi szinten még nem most kell a végítélettől tartania, a következő Bundestag-választást 2025 őszén tartják majd. Az persze kérdés, hogy a hárompárti koalíció fennmarad-e addig, hiszen számos szakpolitikai és stratégiai kérdés megosztja a kormánypártokat; a költekezést szorgalmazó két balos párt és az adó- és kiadáscsökkentés filozófiáját valló liberálisok nézetei homlokegyenest szembemennek egymással.

– nem elfeledkezve az idei európai parlamenti választásról sem. Ha valami, hát ezek a voksolások üthetik be a szegeket a Scholz-kormányzás sokak által szívesen várt koporsójába.

Három szög a berlini kormány koporsójába

Az EP-választás után ősszel három keletnémet tartományban lesz helyi választás: Szászország, Thüringia és a Berlin körüli Brandenburg tartomány mindegyike a rendszerkritikus erők fellegvára lett, ahol az AfD kimagasló eredményekre számíthat.

Szászországban a felmérések többsége az AfD első helyét mutatja, 34-37 százalékon áll a párt. Igaz, vannak olyan felmérések is, amelyek a CDU elsőségét vetítik előre – a végső szót majd a választók mondják ki ősszel. Ami durvább, hogy 

a legutóbbi felmérés a szocdemeket 7 (!), a Zöldeket 8, a liberálisokat 3 százalékon mutatja, és a szélsőbalos Linke is csak 6 százalékon áll.

Thüringiában még nagyobb az AfD előnye, a legutolsó felmérés 36 százalékon méri őket, mögötte a CDU 20 százalékon áll. A baloldali-liberális koalíció pártjai itt is egy számjegyűvé süllyedtek (SPD 9%; Zöldek 5%; FDP 4%). A Thüringiában kormányzó szélsőbal jelenleg 17 százalékon áll.

Brandenburgban, ahol szintén választás lesz idén, még jobban tartja magát a régi baloldal. A Berlint körülvevő, Potsdam székhelyű tartományban a szocdemek a Zöldekkel és a CDU-val kormányoznak, az SPD most 20-22 százalékon áll. De ezzel sem tudják megelőzni az AfD-t, amely 

 A CDU 16, a Zöldek 7, a Linke 6 és a liberálisok 3 százalékon állnak Brandenburgban.

A Wagenknecht-faktor

Az AfD előretörése mellett ami igazán nagy változást hozhat idén a német politikában, az Sahra Wagenknecht frissen megalakult pártjának megjelenése és várható felívelése.

A szélsőbalos Linke pártból indult, de régóta önálló, önjáró és sajátos balos és anti-woke nézeteket valló Wagenknecht szerényen önmagáról nevezte el mozgalmát, ami keresztbe tehet, pontosabban kettévághatja a balos pártok eddigi népszerűségét. Az iráni-német származású politikusnő új projektje egyelőre fekete ló: hol pár százalékosra mérik őket, hol akár 20 százalék fölötti eredményt mutatnak nekik tartományi szinten.

Egy friss felmérés szerint Szászországban Sahra Wagenknecht mozgalmának népszerűsége máris 15,5 százalékon áll, és ezzel 

Így az is megtörténhet, hogy Wagenknecht egy személyben egy vagy több szövetségi kormánypártot kiejt majd a tartományi parlamentekből.

Mint látható, 2024 elején nem túlzás tektonikus változásokról beszélni a német pártok világában. 

A lecke mindenki számára fel van adva. Az országos közvélemény-kutatásokban nem túl átütő eredményekkel vezető CDU-nak döntenie kell, hogy megnyílik-e az AfD felé (a tény az, hogy ebben e pillanatban sincs semmilyen komoly, üzenetértékű előrelépés); vagy pedig továbbra is a balos pártokkal működne együtt bármifajta koalícióban az akár több tartományi választáson is győztes AfD hatalomra kerülése ellen.

Az AfD-nek is 

A radikális pártban folyamatosan felbukkannak olyan szélsőséges elemek, amelyek széles potenciális választói rétegeket tudnak leválasztani róluk.

A legnagyobb kihívásai pedig a baloldalnak lesznek: egyrészt az, hogy miként tudják egyben tartani szövetségi kormányukat; másrészt, hogy miként tudják alakítani a mostanra folyamatos népharaggal szembesülő kormányzásukat; harmadrészt pedig az, hogy mit kezdenek a berobbanás előtt álló új baloldali szereplővel, Sahra Wagenknechttel, aki nagy örömét lelheti majd az általa kritikával szemlélt eddigi balos pártok legyalulásában.

Nyitókép: AfD-tüntetés Berlinben 2022-ben (fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)