Az Európai Bizottság küldöttsége hétfőn érkezett Bukarestbe.
Fotó: Kutay Tanir/Getty Images
Románia lemaradásban van a koronavírus-járvány utáni helyreállítási terv megvalósításának terén – jelentette ki szerdán Bukarestben Céline Gauer főigazgató, az Európai Bizottság e témáért felelős munkacsoportjának vezetője.
Azt látjuk, hogy sok tevékenység késik, sok beruházás valójában el sem kezdődött, 29 hónap pedig nagyon kevés mindennek a befejezéséhez”
– mondta Céline Gauer az Agerpres hírügynökség közlése szerint, majd hozzátette, hogy a kohéziós alapoktól eltérően a koronavírus-járvány utáni helyreállítási terv esetében az Európai Bizottság szigorúan fogja venni a határidők betartását.
„Tudom, hogy ebben az országban a kohéziós politikához szoktak hozzá, az n plusz egyhez, az n plusz kettőhöz, az n plusz háromhoz, a lehívást elősegítő mechanizmushoz. Engedjék meg, hogy nagyon egyértelmű legyek: ez egy nagyon különböző történet, itt nem lesznek hosszabbítások” – tette hozzá.
Declan Costello, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának főigazgató-helyettese a román költségvetés állapotát kifogásolta.
Nagyon aggaszt bennünket a romániai pénzügyi helyzet. Azt látjuk, hogy rossz az irány.
Jelen pillanatban arra számítok, hogy idén a deficit közel lesz a GDP 7 százalékához. A költségvetési hiány a folyó fizetési mérleg hiányával kombinálva továbbra is fenyegetést jelent Románia számára” – idézte Declan Costellót az economedia.ro hírportál.
Az Európai Bizottság küldöttsége hétfőn érkezett Bukarestbe, hogy a román kormánynak a helyreállítási és ellenálló-képességi terv keretében benyújtott harmadik kifizetési kérelméről tárgyaljon. A Ciolacu-kabinet ezt decemberben nyújtotta be, és az Európai Bizottságnak február 15-ig el kellett volna bírálnia.
Erre azért nem került sor, mert Románia nem teljesített egy sor célkitűzést és követelményt.
Románia mostanáig 14,9 milliárd euró (közel 5900 milliárd forint) lehívására lett volna jogosult, azonban csak 9,4 milliárd eurót hívott le. A harmadik lehívási kérelem jóváhagyása esetén a bukaresti kormány újabb 2,7 milliárd euróhoz jutna hozzá.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Gratulálok, Romániában vagyunk – hangzott el a diadalittas mondat egyikük szájából.
„Az egész romániai magyar politikát átszövi a külföldi pénz” – írta Tóta W. Árpád.
Jonathan Wilson, a Futballforradalmak című taktika- és stratégia-történeti könyv szerzője hazánkba látogatott, beszélt a magyar válogatottról is.
Egy kutatás szerint még azokon a településeken is általános tendencia a visszaesés, ahol magyar a polgármester.
A 90 kilogrammosok között versenyző magyar cselgáncsos azeri ellenfelétől kapott ki a zágrábi olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
