Nihil

Utoljára még elmentem volt szeretõmhöz
És beszélgettem vele a lépcsõházban:
Bementünk, mert kint nagyon fujt a szél
És kemény csöppek estek.

Végleg elbucsuztunk, már nem szeretem:
Aztán lementem a Rottenbiller-utcán
Vettem gesztenyét, de nem tudtam lenyelni
Találkoztam Biró barátommal.

Biró beszélt a neo-impresszionizmusról,
Én mondtam: mindent abba kell hagyni:
A mûvészetnek ne legyenek korlátai - 
Se ütem, se vonal, se szín.

Vagyis az a mûvészet, amit az ember gondol
És ha nem gondol semmit, az is mûvészet - 
És ha csak érez valamit, az is mûvészet
És ha neked nem, hát nekem.

És ha neked ez nem képez mûvészetet
Kedves Ernõ: hát akkor nem mûvészet -
Nem is az a fontos, hogy mûvészet-e
Vagy sem; - nem az a fontos.

És ha ez nem mûvészet: hát nem az
De akkor nem is kell mûvészet -
Mert az a fontos, hogy figyeljenek 
Az emberek és jól érezzék magukat.

Biró dühösen ott maradt az utcán
Én még bementem egy kávéházba:
Akkor egy szélroham jött veszekedve
És bevágta az ajtót.

A szélnek mondtam egy gorombaságot
Kávét ittam és olvastam egy lapot:
Valami cikk volt a versköltészet céljáról
De nem egyeztem meg vele.

Ja igaz: a lépcsõházból lejövet
(Még ott, volt szeretõmnél) arra gondoltam,
Hogy most meg kellene dögölni
És kiölteni a nyelvemet.