A bűnös bankok
Az akkori válság az Egyesült Államok ingatlanpiacáról, annak is a hitelezési területéről (jelzálogpiacáról) gyűrűzött be. A túlértékelt ingatlanok és a hozzájuk kapcsolódó tőkeáttételen alapuló (tehát a hitelt is tőkének tekintő) hitelezési rendszer buborékot hozott létre, ami az összeomlás során 90 százalék körül veszített az értékéből, magával rántva jelentős számú bankot és pénzpiaci szereplőt (emlékezetes példa a Lehman Brothers csődje).
A „buborékfújás” jogszabályi alapjait a pénzpiaci mogulok még Bill Clinton elnöksége idején lobbizták ki,
és az akkori amerikai politikusok partnerek is voltak benne. E kockázatos döntésekből induló pénzpiaci válság pedig a teljes világgazdaság stagnálásához, majd visszaeséséhez vezetett.
A válság 2008 októberében gyűrűzött be Magyarországra. A forint árfolyama drasztikusan esett, ami azonnali hatással volt a lakosságra a nagyarányú deviza alapú lakáshitelek miatt. Az ország külső finanszírozása gyakorlatilag lehetetlenné vált. A tőzsdei árfolyamok beszakadtak. A bankok hitelezési aktivitása jelentősen csökkent. A külföldi hitelminősítők folyamatosan rontottak az ország besorolásán, ezzel is negatív spirálba lökve az államadósság finanszírozhatóságát. Nem csoda tehát, ha néhányan államcsődöt vizionáltak.
Az akkor hatalmon lévő Gyurcsány-Bajnai-kormány igen drága és csak rövidtávon működő megoldáshoz igyekezett nyúlni.
Csökkentette a költségvetés kiadásait, nevezetesen: visszafogta a beruházásokat, megvágta a munkából élők bérét, megemelte az adókat, megszüntette a családi kedvezményeket és az otthonteremtési támogatásokat, valamint eltörölte a 13. havi nyugdíjat.
A Gyurcsány-Bajnai-kormány a válságkezelés terheit tehát a lakosságra hárította.
Emellett soha nem látott mennyiségű hitelt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól, amivel hazánkat Brazíliával és Argentínával egy szintre züllesztette a nemzetközi gazdasági térben, olyan országokkal, amelyek folyamatosan csődveszéllyel küszködtek.
A 2008-as világválság kirobbantója tehát a nemzetközi pénzügyi rendszer volt, és annak igen megengedő szabályozási környezete. Akkoriban nem volt túl népszerű dolog bankban dolgozni, hiszen a közvélemény haragja érthető módon elsősorban a pénzügyi szektorra irányult.
Kormányváltás és pénzügyi-gazdasági fordulat a növekedés felé
A 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kormány az MNB segítségével egy hosszútávon is működő válságkezelési tervvel állt elő.
Csökkentették a lakosság adósságterheit, a gazdaságot növekedési pályára állították, munkahelyeket teremtettek, támogatták a családokat, eltörölték a nagyarányú lakossági deviza eladósodást, sőt – a nyugati példákkal és a korábbi hazai gyakorlattal ellentétben – az adósságszolgálatban a bankoknak is ki kellett venni a részüket, hogy csak a legfontosabbakat említsük.