Egy lengyel építész megálmodta a COVID utáni munka világának vízióját. Tervei szerint olyan lebegő munkahüvelyekben dolgozhatnánk, amelyek természetes struktúrákat idéznek fel.
A világjárvány a munkavilágában is hatalmas változásokat eredményezett, mind a körülmények, az időbeosztás és a korábban működő módszerek helyébe újak léptek. Még csak találgatunk, hogy a vírus után milyen világ vár ránk. Mi az, amit visszakapunk vagy végleg átalakul. Úgy tűnik a munkavégzést is újra kell definiálnunk.
Az emberek többsége munkaidejének egy részét egész biztosan továbbra is távmunkában fogja tölteni. Ehhez viszont a munkaterületek és a kialakult szokások átalakítás hozza magával. Egy lengyel tervező, Agnieszka Białek, a krakkói székhelyű Monolight stúdió tulajdonosa, olyan munkateret álmodott meg, ahol az emberek a vízen lebegve a város szívében, távolról végzik feladataikat.
A krakkói Képzőművészeti Akadémián végzett Agnieszka Białek innovatív munkaterv-dizájnt készített. Az építészeti koncepciót úgy tervezte, hogy az képes legyen lebegni vízi környezetben. A tervezőt a Visztula folyó melletti táj és a világjárvány kora ihlette meg.
Białek a bezártság elől a folyópartra menekült, ezek a séták inspirálták a lebegő munkaterek kialakítására.
A víziója szerint lehetőség van a természeti adottságok fenntarthatóbb és az optimálisabb helykihasználásra. Elképzelte, hogyan lehetne fenntarthatóbban rendelkezni a város kihasználatlan természeti tereivel. Az eredmény egy 3D nyomtatott építészeti struktúra sorozatának megtervezése volt, amelyek a Wawel-kastély közelében úsznak és kajakkal érhetők el.
A koncepció több egymással összekapcsolt, a mederhez lehorgonyzott, sejtekre hasonlító, platformok sorozatából állna, amelyek mintha folyami habként lebegnének a vízen. Minden szerkezet egy különálló munkaterület, melyek mindegyike szükség szerint átrendezhető, hogy megfeleljenek a folyó különböző helyszíneinek. Az elképzelés szerint az otthonról dolgozó foglalhat egy kapuszulát, melyben végezheti munkáját vagy időt tölthet benne a nyugtató természeti környezetben.
A tervező, mint vízen úszó tavirózsákként írta le projektjét. Białek úgy véli, hogy ezekben a terekben szabadon, de mégis strukturáltabb környezetben lehet dolgozni, mint az otthoni terekben. Célja még, hogy a természet és az ember viszonyát szorosabbra fűzze a projekt által.
Az építészek számtalan módon reagáltak a COVID által hozott változásokra. Újfajta igények jelentek meg a munkaterekben, a kórházakban, az otthonokban, az elegáns parcellázott rendszerektől a rugalmas, többcélú szabadtéri helyszínekig. Az építészek folyamatosan újragondolják, hogyan viszonyuljunk és használjuk a rendelkezésre álló tereinket.
A cikk szerzője Szalga Bogi.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Erdély uralkodói majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot. A gyulafehérvári palota februárban ingyen látogatható.
Romantikus elképzelés, hogy változatlanul megmaradjanak a romjaink – tudjuk meg Marthi Zsuzsától, aki elárulta azt is, hogy a nyertes pályamű őrzi a középkori épületegyüttes szakrális jellegét.
A modern építészet jórészt az egóról és a személyes kreativitás öncélú fitogtatásáról szól, a népi építészet célja ezzel szemben a közösség építése, valós szükségleteinek kielégítése volt.
A modernizmus és az art deco kiváló példái épültek fel sorra a két világháború között a Balatonnál: Bolla Zoltán képes kötete a magyar tenger aranykorát mutatja be gazdagon illusztrálva.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
