A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot: a hazai GDP 6,5 százalékkal emelkedett a második negyedévben, ezzel Magyarország az európai országok összehasonlításában dobogós.
Kevés ország tudta túlszárnyalni a hazai gazdasági növekedést a második negyedévben. Amíg az Európai Unió gazdasága éves alapon 4,0, az eurózónáé pedig 3,9 százalékkal bővült, addig a magyar gazdasági növekedés ennél erőteljesebb, 6,5 százalékos volt, ami azt jelzi, hogy érdemben tudott óriásit bővülni.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a kiugró teljesítményt a többi országéval összehasonlítva így jellemezte: „Negyedéves alapon is kiemelkedő volt a magyar gazdaság teljesítménye, az 1,1 százalékos növekedés a 4-6. helyet jelentette. A háború és a szankciók hatásai miatt azonban több ország negyedéves alapon már veszített teljesítményéből. Ezek közül is kiemelendő a lengyel gazdaság 2,3 százalékos visszaesése az első negyedévhez képest. A második negyedéves adatok alapján tehát Magyarországot még messze nem érte el a recesszió, a gazdasági teljesítmény dinamikusan alakult. Ebben nagy szerepe lehetett a fogyasztás bővülésének, a magas beruházási rátának, a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a koronavírus által legsúlyosabban érintett ágazatok újraindulásának.”
György László, innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár közösségi oldalán a fenti hírre reflektálva kiemelte, hogy ezt az eredményt elsősorban annak köszönhetjük, hogy Magyarországon 30-40 százalékkal több beruházás valósult meg a válság alatt, és 2,5 százalékponttal nagyobb volt a gazdasági növekedés a második negyedévben, mint az EU-átlag.
Hazánk a beruházásokban és a munkaalapú társadalomban hisz, nem pedig a segélyekben”
– tette hozzá.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Az érintetteket hamarosan személyesen vagy telefonon keresztül keresik meg.
Világhírű tudósok 650 vezetőt vizsgáltak.
Gyakran előfordul, hogy az országok fejlődésének vizsgálatakor csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tekintett mutatót vizsgálunk meg, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság növekedésének a mérése és megértése. Példának okáért a GDP sem ad teljes képet egy adott ország polgárainak jólétéről, emiatt is kifejezetten félrevezetők a „Románia megelőzte Magyarországot” típusú hírek. Utóbbi példánál maradva nézzük meg, mit mutatnak a jóval komplexebb, a gazdaság és a társadalom szélesebb spektrumát vizsgáló mutatók!
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Túlélnéd, ha Budapestr atomot dobnak? – tette fel a kérdést a Patrióta legújabb videójában Apáti Bence.
A Tisza Párt politikusa Karácsony Gergelyhez hasonlóan már keresi a kifogásokat.
