A forint a háború hullámvasútján: lesz-e mostanság tartósan 400 alatt?

2022. november 11. 09:11

A forint hektikus időszakot tudhat maga mögött. Az év eleji erősödést keresztbe törte a háború. A Magyar Nemzeti Bank csapatának többször is határozott lépéseket kellett tennie a helyzet normalizálására. A piaci reakciók mindeddig  igazolják is a jegybank lépéseit. 

2022. november 11. 09:11
null

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Sokszor csak a napi, heti forint-euró mozgásokat nézzük, így érdemes most kicsit „távolabbról”, az elmúlt 8 hónap tükrében megnézni a forint kurzusának alakulását. A magyar fizetőeszköz 2022-ben igazi hullámvasútra ült. Március 10-én például hatalmasat ugrott: 2,8 százalékkal zárt erősebben a forint, mint 9-én. Május 25-én viszont 2,5 százalékot gyengült, ugyancsak egyetlen nap alatt – ez nem tűnik soknak, de devizák esetén ez óriási mértékű mozgás 24 óra alatt. A továbbiakban a devizánk idei mozgásának öt nagyon eltérő szakaszát mutatjuk be. 

Erős kezdet

Ma már kevesek emlékeznek erre, ám a forint az idei évet igen jelentős erősödéssel kezdte. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, január első felében közel 5 százalékkal került lejjebb az EUR/HUF értéke. Ezt az erős szintet egészen a háború kitöréséig sikerült is megőriznünk.

A szomszédunkban kitörő háború természetesen azonnal átrendezte a korábbi trendeket. A befektetők egymást taposva igyekeztek a konfliktustól minél messzebbre vinni pénzüket. Ez esetünkben a magyar papírok és a forint erőteljes eladását eredményezte, ami lenyomta a nemzeti devizánk értékét. Nem csoda, hogy a magyar tőzsdeindex, a BUX is több mint 20 százalékot veszített az értékéből csak februárban, közvetlenül a háború kirobbanása után. 

A negatív hatásokat természetesen a forint sem tudta elkerülni. Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, a harcok kirobbanásnak első két hetében közel 10 százalékkal lett gyengébb. A régiós szinten is jelentős veszteséget a háború közelsége és – paradox módon – a magyar piac kedvező likviditása okozta.

A Magyar Nemzeti Bank vezetése határozottan és gyorsan reagált a helyzetre. Március 8-án 100 bázisponttal emelte az egynapos és az egyhetes fedezett forinthitel kamatát. Ezzel jelentős mértében megdrágította a magyar fizetőeszköz elleni spekuláció költségét. 

A forint árfolyama pedig  a piaci összefüggéseknek megfelelően reagált. Ahogyan a 3. ábra is mutatja, a következő közel egy hónapban a magyar fizetőeszköz több mint 5 százalékot erősödött az euróval szemben.

Az „atombombát” azután április elején dobta le Magyarországra az egyik legfőbb szövetségesünk, az Európai Unió. Az Európai Parlament ugyanis megszavazta azt az állásfoglalást, amely javasolta az Európai Tanácsnak az orosz olaj-, szén-, nukleárisanyag- és gázimport tiltását

Az energetikai szankciók belengetése világos jelzést adott a piacoknak. Egyértelmű volt, hogy az energiafelhasználásának felét importálni kénytelen Európa, így az öreg kontinens komoly energiahordozó-hiánnyal fog küzdeni, mely az olaj, és különösen a gáz árának elszállását fogja eredményezni. 

A földgáz ára ekkor még – jelentős vásárlások hiányában – nem igazán reagált erre a hírre, ám a nyár közepétől kezdve brutális emelkedésbe kezdett. Néhány hét alatt a légnemű energiahordozó egy megawattórájának ára 100 euróról 350 euró környékére ugrott

Az energia tekintetében jelentős behozatalra szoruló Magyarország esetében minden piaci szereplő tudta, mit lehet várni. 

Az importált gáz árának felrobbanása a magyar folyó fizetési mérleg durván negatívba fordulását, ezáltal a forint gyengülését jelentette. 

És pontosan ez az, ami az EP szavazása után meghatározta a forint árfolyamát. Ahogyan azt a 4. ábra is mutatja, a magyar fizetőeszköz több mint 15 százalékot gyengült a fentiek következtében.

váratlan és kőkemény Ezzel brutális mértékben megdrágította a forint gyengülésére játszó pozíciók tartását

Ezzel párhuzamosan felfüggesztette az egyhetes fedezett hiteleit. Ez további likviditást vont el a magyar fizetőeszköz ellen játszóktól. Azaz még nehezebb volt a forint ellen spekulálni. 

Emellett komoly szóbeli intervenciót is tett. Kijelentette, hogy az MNB „az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni” a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Ezzel világossá tette a piac számára, hogy a forint gyengítése ellen a jövőben is gyorsan, keményen és határozottan fog fellépni. 

Emellett a jegybank vállalta, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Ez a lépés pedig jelentős mértékben csökkentette a piaci forinteladásokat, azaz kivette a képletből a magyar pénz gyengülésének az EP szavazás óta meglévő lényeges komponensét. 

Ahogyan azt az 5. ábra is mutatja, a forint erősödése azóta is töretlenül folytatódik. Az elmúlt hetekben a magyar pénz közel 7 százalékot nyert vissza az értékéből. 

Összefoglalás

A magyar gazdaság stabil és erős volt a háború kirobbanása előtt. Ezt semmi nem mutatja jobban, mint a forint erősödése a háború kitörése előtt. 

A harcok kirobbanása azonnal lejtőre tette a régiós devizákat, így a magyar fizetőeszközt is. A negatív folyamatokat azonban az MNB egy célzott kamatemeléssel még képes volt megállítani. 

Az Európai Parlament által április elején elfogadott energia-embargós javaslat azonban atombombát dobott a forintra. A gázárak elszállása és a magyar folyó fizetési mérleg negatívba fordulása azzal fenyegetett, hogy a mélybe húzza a magyar pénz vásárlóértékét. 

A Magyar Nemzeti Bank vezetése azonban október közepén egyértelmű, határozott és kőkemény lépéseket tett. A forint elleni spekuláció brutális megdrágításával, az ehhez szükséges likviditás elvonásával, az energiaimporthoz szükséges deviza rendelkezésére bocsátásával és világos szóbeni intervencióval egy pillanat alatt erősödő pályára tette a forintot. 

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2022. november 11. 13:52
"A forint a háború hullámvasútján: lesz mostanság tartósan 400 alatt?" Nem. Mert az MNB 50%-kal gyorsabban rontja a forintot, mint az EKB az eurót. Ebből kifolyólag hosszabb távon törvényszerűen gyengül a forint még az euróhoz képest is.
Namond
2022. november 11. 13:52
A kereskedelmi bankárok már 2021 őszére 400 Ft/euró árfolyamot vártak, ami nem jött be. Tehát, a Covid, miatt hozott kormányintézkedések okozta bevétel és nyereségelmaradást pénzpiaci spekulációval nem, csak a magánszemély ügyfelek tranzakciói drágításával tudták részben ellentételezni. A hiteligény a vészhelyzet miatt kockázatossá vált, illetve a termelő vállalkozások igénye csökkent. (Az extraprofit adó rendelkezéseket a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazzák.) Kivéve szerencsejáték szervezők, divat ipar luxus termékek. 2021 decemberét követően a külföldi tulajdonosok nyilván megerősíthették profit elvárásaikat, el is kezdődött a forint shortolása, ami ellen se a MNB, se a kormány nem tett semmit. Hiszen az ez által keletkezett infláció visszapótolta Orbán végtelenül rövidlátó és ostoba kampánybeli pénzszórását. A hitel kamatemelés lényegében bocsánatkérés a banki menedzsmenttől a bankok tulajdonosai kárpótlása, a kormány népszerűségét növelő "bank ellenes" rendeletiért. (Persze a magánszemélyeknek felszámolt díj, költség áthárítást nem kifogásolták, talán nem is vizsgálták.) Persze amikor kiderült, hogy NER közeli Befektetési Alapok kétes tisztaságú pénzeit, brókerek forgatják a határidős piacon, a bankok MINDEN HATÁRON TÚL kárpótolják magukat és a forint csúszóleértékelése (az MNB érfolyam védelem leállításával együtt) az Orbán kormány fiskális politikája része, nagy megrázkódtatás lehetett, az addig hazudozó kormány tagoknak és a miniszterelnöknek. Így tehát kénytelenek voltak árfolyam erősítő intézkedést hozni, az ELSŐ ÁRFOLYAM ERŐSÍTŐ INTÉZKEDÉST 2010 ÓTA. Csendben mondom, ha az utóbbi 13 év alatti gazdasági megerősödés tény és nem kormányzati propaganda, akkor most egy euró miért nem 110-120 Ft? Miért romlott kb ennyivel, 120 Ft-al - szinte teljes, 4 millió 686 ezer fő, évi 224 napon át, napi 8 órában foglalkoztatás mellett - a szuverenitásunk jelképe, nemzeti valutánk árfolyama a 2010-es 270 Ft/euró-ról?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!