Az USA inflációcsökkentő törvénye miatt a Volkswagen letett a Kelet-Közép-Európa egyik uniós országába tervezett akkumulátorgyár építéséről, így sajnos Magyarország is kiesik a potenciális helyszínek közül. Az Egyesült Államok nagyon sokat fizet nekik ezért, Brüsszel viszont még mindig egy helyben toporog.
Ahogyan Robert Habeck német gazdasági miniszter tavaly megjósolta: az Európai Uniónak hetei lesznek hátra arra, hogy megfelelő válasszal rukkoljon elő az USA inflációcsökkentő csomagjára. Brüsszel lassúsága most kezdi is megbosszulni magát. A kereskedelmi háború példátlan szintet lépett, amikor a Volkswagen bejelentette, hogy a Kelet-Közép-Európába tervezett akkumulátorgyárat végül az USA-ban fogja felépíteni, mégpedig döntően az ottani kedvezmények miatt.
A Biden elnök által jegyzett, 2023. január 1-jén életbe lépett inflációcsökkentő törvény lényege egy 396 milliárd dolláros belső piaci gazdaságélénkítő csomag. (Az összeg a magyar költségvetés 2022-es összbevételének mintegy öt és félszerese.) Ez egyfelől hatalmas befektetés az amerikai elektromos járműiparba, másfelől olyan szabályok együttese, amelyek gyakorlatilag kizárják az európai vállalatokat a területről – miután csak az USA-ban készült akkumulátorokat és gyártókat részesítik előnyben.
Az amerikai protekcionista fordulat óriási csapás az EU-s járműiparnak. Németország kancellárja érthetően ideges lett a Biden-törvény miatt, Macron francia elnök pedig azonnali választ követelt,
A brüsszeli bürokrácia malmai azonban ezúttal is lassan őröltek. Míg Macron, Olaf Scholz és a melléjük becsatlakozó Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos végiglobbizta Európát a tervével, az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen aggasztóan csendben maradt, és inkább arra várt, hogy az amerikai törvényhozás meggondolja magát, és úgy módosítson a saját zöld csomagján, hogy annak tartalmából az európai cégek is részesüljenek.
Végül egészen februárig kellett várni az Ursula von der Leyen-féle EU Green Deal alaptervének bejelentésére, amelyből aztán már az előzetes megbeszéléseken óriási vita támadt. Attól ugyanis jogosan félnek a kisebb költségvetéssel működő tagállamok, hogy a tervezetben szereplő állami finanszírozási lehetőségek bővítését Németország és Franciaország olyan mértékben használja majd ki, ami tisztességtelen versenyelőnyt biztosít számukra , ezáltal pedig – a félelmek szerint – a közös piacot fogja rendkívül károsan befolyásolni.
A brüsszeli tétovázás, az EU-s törvényhozás lassúsága és az európai energiaárak kiszámíthatatlansága természetesen elriasztja a befektetőket a kontinenstől. Az Intel tavaly decemberben jelentette be, hogy "ideiglenesen" visszamondja tervezett németországi, összesen 80 milliárd eurós chipgyár-beruházását, közölve: figyelemmel kísérik az európai piac és gazdasági helyzet alakulását, aztán majd meglátják, érdemes-e egyáltalán újraütemezni a terveket.
A jelek szerint nem. A pofon most onnan érkezett, ahonnan a legkevésbé várta volna bárki is. Az európai autóipar egyik oszlopa, a Volkswagen tavaly még lelkesen jelentette be, hogy új akkumulátorgyárat épít Kelet-Közép-Európában. A lehetséges helyszínek között szerepelt Csehország, Szlovákia, Lengyelország – és természetesen Magyarország is, amely az EU-ban immár megkérdőjelezhetetlen tényező, ha az elektromos járműiparról van szó.
Aztán derült égből villámcsapásként jött a hír, hogy az európai büszkeség inkább az Egyesült Államokat választja, köszönhetően az ottani támogatási rendszernek, amellyel az EU – pontosan ahogyan Habeck megjósolta – nem tud versenyre kelni. A vállalat szerint a mostani beruházásra a gyár üzemelési ideje alatt
eddig pedig csak azért nem mondtak igent a folyamatos amerikai megkereséseknek, mert várták, mit ajánl az Európai Unió. A Financial Times-nak nyilatkozó bennfentes szerint az USA sokkal gyorsabb volt, és konkrét ajánlatokat tudott letenni a Volkswagen elé, míg Brüsszel még mindig a töprengés fázisában jár.
Thomas Schmall, a Volkswagen igazgatótanácsának tagja ennél sokkal nyersebben fogalmazott. Szerinte azzal, hogy az Európai Unió képtelen határozott választ adni az amerikai törvényre, azt kockáztatja, hogy a következő hónapokban és években beruházások eurómilliárdjaitól esik el, főleg akkor, ha a tagországok továbbra is a lehetséges állami támogatások nagyságáról vitatkoznak, és változatlanul nem tudnak semmit tenni az energia árainak csökkentése érdekében.
Az Ursula von der Leyen által beharangozott EU-s megmentő terv egyelőre késik, egyrészt az állami támogatások lehetséges mértékéről szóló vita, másrészt az olyan ötletek miatt, mint a Covid utáni helyreállítási alap maradványösszegeinek felhasználása, amelyhez az újabb hitelfelvételt alapból elutasító államok – élükön Németországgal – ragaszkodnának. A brainstormingnak már régen véget kellett volna érnie, ehhez képest egy európai akkumulátorgyár vezetője, aki részt vett egy brüsszeli megbeszélésen, úgy fogalmazott:
A Volkswagen kijózanító pofonja mindenesetre felgyorsíthatja a csigalassú brüsszeli tempót. A vállalat szerint nem tettek le az európai akkumulátorgyárak építéséről, de ehhez egy nagyon pontos, ösztönzőkkel megtűzdelt tervet várnának az EU részéről.
Ha a határozatlanság és az egyetértés nyilvánvaló hiánya továbbra is ennyire látványos lesz, az a befektetőket is egyre nagyobb arányban riasztja el Európától. Akkor pedig teljesen beigazolódik az magyar autópiaci szakértő, Várkonyi Gábor pesszimista és tömören nyers jóslata: míg Kína és az USA fénysebességgel húznak el mellette, „az EU letolt gatyával várja az események végét”.
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
„Miért térnek vissza az európaiak a benzinesekhez?” – tette fel a kérdést az Euronews.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
