Továbbra is magas a hazai vállalkozások hitelek iránti igénye – a megfelelő finanszírozás kiemelten fontos a gazdasági növekedés fenntartásához. Idén a vállalkozások 60 százaléka tervez külső forrást bevonni beruházási céllal.
A magyar vállalkozásoknak továbbra is jelentős igénye van a külső finanszírozási forrásokra, amit támogat az idei év elejétől meghirdetett és kibővített Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is. A Makronóm Intézet legfrissebb vállalati kutatásából kiderül: a legfőbb finanszírozási célok változatlanok (beruházás, forgóeszköz-finanszírozás és a napi likviditás biztosítása), ugyanakkor
A felmérésbe bevont, jól teljesítő hazai kkv-k 95 százaléka rendelkezik külső forrással, ami elsődlegesen bankhitelt jelent. Az idei évben lejáró finanszírozással rendelkező cégek közel kétharmada (63 százalék) tervezi ismételten a forrásbevonást. A jövőre vonatkozó finanszírozási tervek esetében továbbra is népszerűek a beruházási célú hitelek, illetve a napi működéshez kapcsolódó hitelcélok. Összességében 2023-ban a vállalkozások 60 százaléka tervez külső forrást bevonni beruházási céllal, a megkérdezettek közel fele (46 százalék) forgóeszköz-finanszírozási céllal, egyharmaduk pedig a napi likviditás biztosítása érdekében. A legfőbb finanszírozási célok ugyan változatlanok, de egyre hangsúlyosabban jelennek meg a célzott energiahatékonysági beruházások is. A cégek 13 százaléka vett fel korábban ilyen célból hitelt, ez az érték 34 százalékra emelkedett az újonnan felvenni tervezett hitelek esetén. A megkérdezett, jól teljesítő kis- és középvállalkozások mintegy fele legalább 200 millió forint forrásbevonást tervez, és legfőbb problémának a magas kamatokat látják. Kiemelendő, hogy a megkérdezett cégek mintegy negyede semmilyen problémával nem szembesül külső forrás bevonásakor, a szükséges önerő és fedezet előteremtése sem jelent kezelhetetlen problémát számukra.
A megkérdezett vállalkozások fele (54 százalékuk) a finanszírozási költségek mérsékelt emelkedésére számít 2023-ban, ennek ellenére a jelenlegi kihívásokkal teli időszakot a vállalkozások többsége kiemelt figyelemmel, de kezelhetőnek ítéli meg.
A cégeket vizsgáló szakértők szerint a hazai vállalatfinanszírozási környezet nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható. A Makronóm Intézet adatfelvételének megállapításait támasztják alá a Global Entrepreneurship Monitor, a világ első számú vállalkozói kutatásának Magyarországra vonatkozó, 2022-es adatfelvételéből származó szakértői eredmények is. Ezek alapján hazánkban 12-ből 9 területen javult a finanszírozási helyzet megítélése 2021-hez képest, kiemelten a tőkefinanszírozás területén.
A nemzetközi szakértői felmérés eredményei alapján
2022-ben a kockázatitőke-finanszírozás, az állami támogatások és a bankhitelek rendelkezésre állása Magyarországon a nemzetközi átlagértékeket magasan meghaladta, jellemzően megelőzve régiós országokat (Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát) is.
Ahol még további mozgástér mutatkozik a finanszírozási feltételek javítására, az a mikrotámogatások területe, amelyek elérhetősége nemzetközi összevetésben – az elmúlt évek növekedése ellenére is – jellemzően korlátozott, ez az innovatív finanszírozási forma hazánkban kevéssé jellemző.
A Makronóm Intézet kutatása ezen a linken érhető el.
A minta jellemzői:
A Makronóm Intézet vezetői interjúk alapján készített felmérést azzal a céllal, hogy megismerje a hazai vállalkozások finanszírozási helyzetét a jelenlegi gazdasági környezetben. Az interjús kutatásba bevont 100 cég többségében feldolgozóipari, 1–5 milliárd forint árbevétellel rendelkező kkv, jellemzően 21–50 fő foglalkoztatottal.
A GEM kutatás eredményei: a publikáció alapját a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ által koordinált Global Entrepreneurship Monitor kutatás magyar adatai képezik, amelyeket a Budapesti Gazdasági Egyetem, mint a konzorcium magyar partnere bocsátott rendelkezésünkre.
Borítókép: MTI/Balázs Attila
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
Budai Gyula hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést, mert információi szerint a Lánchíd-felújításból „kiszivattyúzott” másfélmilliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházán landolhatott.
Az érdekkör céghálójának tagjaival szemben több büntetőeljárás is folyamatban van.
A választani tudó biztos szavazóknak pedig a 24 százaléka mondja, hogy az európai parlamenti választáson a Tisza Pártra voksolna.
