A Pentagon rövidesen több ezer mesterséges intelligenciával (MI) működő robotrepülőgépet tervez beszerezni, amelyek nem csupán okosak, de költséghatékonyabbak is, mint a legmodernebb felszerelések. Ezzel a Pentagon kis pénzből igen nagy előnyt kovácsolhat.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A Pentagon pilóta nélküli, mesterséges intelligencia által irányított XQ–58A Valkyrie harci repülőgépeket tervez beszerezni. A Kratos által gyártott gép lényegében egy újgenerációs harci drón, amely – a légierő reményei szerint – kiegészítheti a hagyományos vadászrepülőgép-flottát. A drón képes azonosítani az ellenséget, majd – emberi jóváhagyás után – kiiktathatja azt.
A floridai öböl partján található Eglin légi bázison nemrég Ross Elder őrnagy, nyugat-virginiai tesztpilóta ki is próbálta az okosgépet: együtt szelték az eget, ő az F–15-ös gépében, a Valkyrie pedig úgymond egyedül repült az F-15-öshöz közel – írta Eric Lipton a New York Times online portálján.
Az őrnagy szerint nagyon furcsa érzés a levegőben, szimulált harci helyzetben együtt dolgozni egy olyan harcászati eszközzel, amely „saját maga hozza meg a döntéseit”.
A Valkyrie-program bepillantást enged abba, hogy az amerikai fegyverüzletet, a katonai kultúrát, a harci taktikákat és a rivális nemzetekkel folytatott versenyt hogyan alakítja át a technológia gyors fejlődése. Ezek a harci drónok nem csupán intelligensek, de jóval olcsóbb is megépíteni őket, mint például az ember vezette modern harci repülőket. Ezzel a Pentagon flottája igen sokat és igen gyorsan fejlődhet.
Azonban ennek a fejlesztési iránynak is két oldala van, ugyanis az MI által vezérelt drónoknak sem csak pozitívumai vannak. Bár ez a repülő jóváhagyás nélkül nem cselekszik, mégiscsak gép, amely – főleg a tesztelési fázisában – nagy eséllyel hibázhat. Erre volt is példa az Egyesült Államokban, ahol a drónok tévedése már emberáldozatokat követelt.
Az USA-nak azonban nem maradt sok egyéb lehetősége arra, hogy felvegye a versenyt a kínai fegyverekkel.
Az ázsiai nagyhatalom ugyanis több mint ezer hajó- és légvédelmi rakétával szerelte fel a partjait és a Dél-kínai-tengeren épített mesterséges szigeteit, amelyek korlátozzák az Egyesült Államokat abban, hogy hatalmas légi és tengeri veszteségek nélkül reagáljon Tajvan esetleges inváziójára.
Miután évtizedeken át egyre kevesebb és drágább harci repülőt építettek – az F–35-ös vadászgép darabonként 80 millió dollárba kerül –, az amerikai légierő jelenleg a legkisebb és leginkább elavult flottával rendelkezik történelme során. Emellett az sem segít a Pentagonnak, hogy az Ukrajnának küldött fegyvereket nem tudják időben pótolni, a beszerzések bürokratikus mechanizmusa lassú, a fegyvergyárak pedig hosszú távú szerződések nélkül nem növelik a kapacitásukat. Ráadásul az ukránok immár harci gépeket is kérnek, és bár a régebbi eszközöket kaphatják meg jövőre, azért ezek a gépek is hiányozni fognak az USA és szövetségesei haderejéből.
Ezt is ajánljuk a témában
Igény az lenne egy új konfliktusra Washingtonban, ám a hadiipar kapacitási tempója, a hosszú távú szerződések hiánya, a földrajzi távolság és az ukrajnai háború miatt az Egyesült Államok pár hét alatt kifogyna a szuszból és a munícióból.
Az MI -vezérelte repülőgépek azonban közelebb juttathatják a Pentagont az amerikai haditechnika megerősödéséhez.
A légierő ugyanis 1000-2000 harcászati drónt tervez építtetni, darabonként mindössze 3 millió dollárért, vagyis egy korszerű vadászgép árának töredékéért.
Ezezet a robotrepülőgépeket számos különböző feladatra gyártják – állítja Eric Lipton. Lesznek köztük felderítésre, megfigyelésre és kifejezetten támadásra készített darabok is.
A megfigyelő drónok például a pilóta által vezetett harci repülőgépek előtt repülhetnének és feltérképezhetnék a terepet. Emellett ezek az eszközök fontos szerepet játszhatnának az ellenséges légvédelem hatástalanításában, mivel ez túl veszélyesnek minősül egy ember által irányított repülőgép számára. Éles helyzetekben gyakorlatilag fel lehetne áldozni ezeket a drónokat anélkül, hogy emberek sérülnének meg.
Címlapfotó: shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
A bűnüldöző hatóságok vizsgálják, hogyan került a drón a romákhoz.
Az ország nagy előrelépést tett a drónok gyártásában az elmúlt évek során.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
A litvánok szerint „nonszensz” a belarusz hatóságok kijelentése.
A következő napokban kiderül, van-e az oroszoknak elég ereje, hogy kiaknázzák ezt a győzelmet.
Amerika és Oroszország nem csak az orosz-ukrán konfliktus esetében áll „a sakktábla két oldalán”.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
