Az ország miniszterelnöke, Katrín Jakobsdóttir határozott kijelentést tett: Izland az adókhoz fordul, hogy csökkentse a turizmus exponenciális növekedése által az érintetlen vadonra gyakorolt hatást.
„A turizmus az elmúlt évtizedben valóban exponenciálisan nőtt Izlandon, és ez nem csak az éghajlatra gyakorol hatást”
– mondta Jakobsdóttir a Bloomberg Televíziónak szerdán New Yorkból az Shery Ahnnal készített interjújában.
„Vendégeink többsége az érintetlen természetet is felkeresi, ami nyilvánvalóan nyomást gyakorol a környezetre ” – mondta. A megnövekedett utazások klímára gyakorolt hatásának az egyik kezelési módja az, hogy adót emelnek az országban maradókra, bár az illetékek „kezdetben nem lesznek magasak” – mondta az észak-atlanti sziget 47 éves vezetője.
A turizmus az északi ország egyik legnagyobb iparága. A magát a tűz és jég földjének nevező, csodálatos természeti adottságokkal rendelkező sziget vonzza az utazókat, akik a lávafolyamok, a gejzírek és a vízesések megtekintése miatt érkeznek. Az Atlanti-óceán északi részén, Európa és Észak-Amerika között fekvő stratégiai elhelyezkedése miatt a légi közlekedés is élénk piacot jelent.
Az Izland bruttó hazai termékének mintegy 6 százalékát megtermelő iparágnak kulcsszerepe van abban, hogy az ország teljesítse az éghajlatvédelmi ígéretét, miszerint 2040-re szén-dioxid-semlegessé válik.
„A turisztikai ágazatban működő vállalatok közül sokan találnak módot arra, hogy átálljanak a körforgásos gazdaságra”, és lépéseket tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése érdekében, például elektromos autókat kezdjenek használni – mondta a miniszterelnök. „Ez a változás tehát végbemegy, de kihívást jelent.”
Néhány „nagyon konkrét lépést” tettek az éghajlatváltozással kapcsolatban, amióta kormánya 2017-ben hivatalba lépett – tette hozzá Jakobsdóttir. Izland a geotermikus hőt használja fűtésre és villamos energiára, támogatja a zöldátmenetet, javítja az energiahatékonyságot és dolgozik a szén-dioxid-leválasztáson.
Mindezzel együtt „nem teszünk eleget – mondta. – Teljesen világos, hogy minden nemzetnek fel kell gyorsítania az éghajlatvédelmi intézkedéseket.”
Kapcsolódó:
Forrás: Shutterstock
Az izlandi kormányfő fontolgatja az adóemelést
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
