Az amerikai Legfelső Bíróság megengedhetőnek ítélte a bevándorló elítéltek óvadék lehetősége nélküli őrizetbe vételét

2019. március 25. 09:24

Mairead McArdle
National Review

Az amerikai Legfelső Bíróság nemrég meghozott döntésében a Trump-adminisztráció és az általa képviselt bevándorláspolitika javára ítélt. Az ügyben felperesként szereplő büntetett előéletű bevándorlók, illetve a fellebbviteli bíróság érvelésével szemben ugyanis a Legfelső Bíróság lehetőséget adott a kitoloncolásra váró és büntetett előéletű nem állampolgárok – határidő nélküli – idegenrendészeti őrizetbe vételére.

„Az amerikai Legfelső Bíróság a Trump-adminisztráció javára ítélt, amikor arról döntött, hogy a szövetségi kormányzat a büntetett előélettel rendelkező bevándorlókat óvadék lehetősége nélkül idegenrendészeti őrizetbe veheti.

A szóban forgó ügy azon nem állampolgár bevándorlók idegenrendészeti őrizetbe vételének lehetőségét érintette, akiket olyan bűncselekmények miatt ítéltek el, amelyek kiutasításukra okot szolgáltatott, és a büntetésüket letöltötték, illetve szabadon engedték őket. A konkrét ügyben a külföldi állampolgársággal rendelkező felperesek csoportos keresetet indítottak a szövetségi kormányzat ellen Kaliforniában és Washingtonban. Úgy érveltek, hogy a törvény az ilyen elítéltek tekintetében valójában csak akkor teszi lehetővé az őrizetbe vételt, ha a büntetés letöltése, illetve a szabadulás után azt azonnal foganatosítják, amikor is egy idegenrendészeti bíróság dönt az ügyükben. A Legfelső Bíróság nem értett egyet ezzel a felperesi érveléssel.

A bíróság ideológiai törésvonal mentén megosztott (5:4 szavazati aránnyal meghozott) döntése megváltoztatta a 9. számú fellebbviteli bíróság ítéletét, amely lehetővé tette, hogy a büntetett előéletű bevándorlók az óvadék ügyében meghallgatást kezdeményezhessenek abban az esetben, ha az idegenrendészeti hatóságok a szabadulásuk után később őrizetbe veszik őket.

Samuel Alito által jegyzett többségi vélemény a jogszabály nyelvtani értelmezése alapján mondta ki, hogy „sem a törvény szövege, sem pedig a struktúrája” nem támasztja alá azt az érvelést, miszerint az idegenrendészeti hatóságoknak a szabadulásuk után gyorsan (azonnal) kellene őrizetbe venniük az elítélt bevándorlókat. A kérdéses törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a kormány őrizetbe veheti az elítélt bevándorlókat „amikor a nem állampolgárt szabadon engedik”, ugyanakkor nem határozza meg ennek időkeretét.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
vissza a teljes nézetre