Szoboszlaiék árnyékában a világ legjobb vízilabdázója a Mandinernek: „Az egyéni díjat nem, csak a csapatot sajnálom!”

Nem vitás, izgalmakban bővelkednek Zalánki Gergő mindennapjai: a balkezes világklasszis még decemberben nyerte el a Total Waterpolo vízilabda szakportál év játékosának járó díjat, múlt pénteken Zágrábban pedig át is vehette jól megérdemelt elismerését az Európa-bajnokságon. Azok után, hogy a január 8-i 66. M4 Sport – Az év sportolója gálán harmadikként végzett a sportújságírók szavazásán – Szoboszlai Dominik labdarúgó és Kós Hubert úszó mögött.

Zalánki Gergő szenzációs évet zárt 2023-ban: klubjával, az olasz Pro Reccóval és a magyar válogatott kulcsjátékosaként is halmozta a címeket. A nemzeti csapattal világbajnoki aranyérmet szerzett, megválasztották a vb legjobbjának, a klubjával pedig a Bajnokok Ligájában, az olasz bajnokságban és a kupában, valamint a Szuperkupában is győzött! A Total Waterpolo szavazásán, amelyen edzők, csapatkapitányok és szakírók vettek részt, és a végeredmény több mint 5000 szavazat alapján alakult ki, Zalánki fölényesen, 179 pontot gyűjtve végzett az élen a spanyol Felipe Perrone (70 pont) és a szintén spanyol Alvaro Granados (68 pont) előtt. Egy ilyen év után, többekkel együtt Zalánkinak is jól jött egy kis extra pihenő a világbajnokság előtt – addig legalább bizonyíthattak a fiatalok a horvátországi Európa-bajnokságon.

Szokatlan helyzetbe került. Mikor nézett legutóbb válogatott tétmeccset a lelátóról?
Ha jók az emlékeim, egészségesen eddig még nem volt olyan, hogy a lelátóról néztem volna a csapatot, de ezzel a helyzettel mindannyian tisztában voltunk. Ősz eleje óta azt kommunikálta a vezetőség, hogy egy megfiatalított csapat megy az Eb-re, és nagyon jól is jött, hogy levették ezt a súlyt a vállunkról, így itthon a torna alatt másfajta terhelést tudtunk kapni. Végigcsináltunk egy alapozó jellegű felkészülést, ezzel ráhangolódhattunk a világbajnokságra és az olimpiára. Optimális volt, reméljük, ez a döntés gyümölcsözik majd az év során.

Hogy tetszett a helyszínen a szerbek elleni sikeres Eb-negyeddöntő?
Fantasztikus volt a hangulat, a srácok pedig óriási bravúrt értek el a medencében. Szinte csak magyarok voltak a lelátón, óriási atmoszférát teremtettek. Kényelmes távolságra volt a zágrábi helyszín, sokan éltek is a lehetőséggel, kirándultak és szurkoltak egy jót, hazai pályát varázsoltak.

Ebben a hangulatban sem volt késztetése, hogy beugorjon a srácokhoz?
Nem volt bennem ilyen érzés, ki voltak osztva a szerepek. Tudtuk, hogy mire készülünk, ott pedig az volt a lényeg, hogy a fiatalok bizonyíthassanak. Jót tesz a válogatottnak, ha ők is mély vízbe kerülnek. Szintet léphetnek, ami hatalmas jelentőséggel bír a fejlődésük szempontjából. 

Gondolta volna erről a fiatal válogatottról, hogy a bronzéremért játszhat az Eb-n?
Arra számítottam, hogy mindannyian helyt fognak állni. Azt, talán nem gondoltam volna, hogy bejutnak a négybe. Ez extra teljesítmény volt. Meglepett. Gratuláltam is a srácoknak, beszéltem néhányukkal... Biztosan szükség lesz a csapategység rendezésére, kell is rá időt szánni medencén kívüli közös programokkal.

Ilyen teljesítmények után komoly dilemma vár Varga Zsoltra a legközelebbi keretszűkítésnél...
Személy szerint annyira nem izgulok a helyemért, de biztos lesz, akinek megfordul a fejében, hogy veszélyben a posztja. Ez viszont az alapja annak, hogy fejlődjünk. Mindenki meg akarja mutatni, hogy itt neki helye van. Ez által emelkedik az edzések és a csapat színvonala is.

Ha nem edzenék rendesen, vagy hátradőlnék, 1-2 éven belül biztosan találnának helyettem valaki mást. A Pro Reccónál is hasonló a helyzet, ha valaki nem úgy teljesít, akkor igazolnak valakit. Nap mint nap bizonyítani kell, magunknak és az edzőknek is, ilyen a sportolói élet.

Összességében mennyire van tele az a bizonyos pohár a 2023-as év tekintetében?
Ezt most tényleg nehéz másképp értékelni, minthogy teljesen tele volt a pohár. Mindent megnyertünk a klubbal és a válogatottal is. Remélem, sok ilyen év vár még rám.

Ennek tudatában van önben némi csalódottság Az Év sportolója Gála miatt?
Arra számítottam, hogy Szoboszlai Dominik nyeri meg az egyéni legjobbnak járó díjat, ezzel nincs semmi probléma. 

Tény, hogy nehéz összehasonlítani a sportágakat, és az ott elért teljesítményeket. Számunkra is világos, hogy világszinten mindössze nagyjából 100 ezer ember vízilabdázik, miközben milliárdok fociznak. Objektívan sem a sportágakat, sem a teljesítményeket nem lehet összehasonlítani.

Még a sportsajtó képviselői között is komoly hullámokat és indulatokat gerjesztett a döntés, de több, a szurkolók körében kiírt szavazás viszont egyértelműen az ön győzelmét hozta!
Az az érzés volt bennem, hogy ha most nem nyerek, akkor soha, ennél többet nem tudok tenni. Láttam én is, több szavazás is volt a különböző oldalakon, volt, ahol én nyertem, ennek ellenére úgy mentem oda, hogy egyértelműnek gondoltam: Dominik nyeri ezt a díjat. Úgy vagyok vele, hogy ha netán idén olimpiát nyerünk, de a focisták mondjuk továbbjutnak az Eb-csoportból, akkor megint nem lesz kérdés. Nem akarok emiatt senkit sem elítélni, örülök neki, hogy ennyi kritikát fogalmaznak meg, és ilyen témáról kell beszélnünk, mert ez azt jelenti, hogy sikeres évet zárt a magyar sport. Szerintem már az is nehéz, hogy ki legyen a legjobb háromban. Ha a következő tíz évben mindig Dominik nyer, akkor sem lesz bennem hiányérzet. Az Operaházban egyébként akkora volt a forgalom, hogy nem igazán tudtunk szót váltani más sportolóval, vele sem sikerült. Úgyhogy innen is gratulálok és szurkolok neki!

A Total Waterpolo év legjobb játékosa címe azért nyújt némi elégtételt?
Persze, megtisztelő, de nem volt igazán kérdéses, mert a nagy része nyílt volt a szavazásnak. Számítottam rá, bár így is nagyon örültem neki. Ez az oldal szerintem a legprofibb vízilabdás oldal a világon. A Total Waterpolo képviselői egyébként a magyar–szerb mérkőzés előtt akarták átadni a díjat, de a LEN elutasította ezt az ötletet. Végül nem volt ünnepélyes a körítés, de a lényeg, hogy nagyon megtisztelő ez az elismerés.

Január 9-én elhunyt a háromszoros olimpiai bajnok, önt szövetségi kapitányként irányító, segítő Benedek Tibor édesapja, Benedek Miklós, aki a sportág berkeiben komoly megbecsülésnek örvendett. Fűzte hozzá valamilyen személyes emlék?
Főleg a fiát ismertem jobban, de így is nagyon sajnáltam az elvesztését. Mióta én is édesapa vagyok, jobban bele tudok gondolni a helyzetébe, de még így sem tudom képzelni, hogy min mehetett keresztül a család Tibor halálakor. Ennél szörnyűbb dolog nincs a világon, amit át kellett élnie. Hiszek benne, hogy most már újra együtt lehetnek. 

Az idei év fő eseménye a nyári olimpia, de a Pro Reccóval komoly kihívásokat tartogató klubidény előtt még egy világbajnokság is lesz február első felében. Ötkarikás kvótával a zsebben, címvédőként milyen motivációval utazik a magyar válogatott?

Fotó: MTI/Kovács Tamás