Felségsértés

„Az új alkotmány 12. fejezetének 1. pontja kimondja: »A köztársasági elnök személye sérthetetlen.« Felségsértésben vagyok tehát. És velem együtt mindazok, akikben akár szemernyi gyanú is ébredt azt illetően: maga írta-e kisdoktoriját az elnök, vagy ugyanolyan jogosulatlan használója a címnek, mint bármelyik közönséges álnőgyógyász, hogy Rejtő hősét, a fizikai Nobel-díjat sajátos körülmények között elnyert Gorcsev Ivánt ne említsük. (...)

Más már rég vette volna a kalapját, vagy akár azt is hátrahagyva menekült, bújt volna az emberek, a sajtó elől, Schmitt viszont maradt. Fogad, kitüntet, gépiesen aláír, annak biztos tudatában, hogy sérthetetlen. Itt tartunk most. Illetve: folyik a gyanússá vált szakdolgozat szakértői vizsgálata. De bármilyen következtetésre jusson is a tudós testület, én már nyakig benne vagyok. Felségsértettem.

Még szerencse, hogy dr. Kolláth György kisegít a szó jogi értelmezésében. Szerinte valóban tapadnak bizonyos uralkodói előjogmaradványok a köztársasági elnöki címhez, de személye csak a fizikai bántalmazásoktól (értsd: kő, záptojás) és a verbális támadásoktól (alpáriság, anyázás) élvez különös védettséget. Megalázni őt nem lehet, vádolni azonban igen. Igaz – teszi hozzá az alkotmányt kiválóan ismerő ügyvéd –, van azért itt még valami. Neki magának is olyan feddhetetlen (elő)életűnek kell lennie, hogy ne adjon alapot ilyesfajta támadásokra, találgatásokra.”