Hajrá, magyar gimisek!

„Hölgyek, urak, minden tiszteletem a tiétek.

Jó dolog lehet ma Magyarországon középiskolásnak lenni. Kevés olyan helyzet van, amikor az ember ennyire látványosan kiállhat magáért és a társaiért - voltam már ilyen helyzetben régebben, és nagyon jól tudom, milyen erőt tud adni az a tudat, hogy megmutatjátok, van gerincetek. Az emelt fej büszkesége. Olvasom a híreket, és le vagyok döbbenve rajtatok, egyben pedig hihetetlen büszke vagyok rátok. Demonstráció itt, ülősztrájk ott, bárhova nézünk az országban, és nektek ráadásul még sokkal nehezebb is a dolgotok, mint az egyetemistáké, mert nektek széttagoltan kell tiltakozni, mindenkinek a maga helyén, ráadásul ott, ahol minden arccal megy, nem tudtok elbújni a tömegben. Gyönyörű munka, amit ma csináltok. (...)

Hanem az, hogy ha ezt most sikerül megcsinálnotok, akkor pár évtizedre megtanuljátok, hogy igenis érdemes. Akkor, ha most elhiszitek, hogy van értelme hallatni a hangotokat és öntudatosan kiállni magatokért az aktuális hatalommal szemben, akkor úgy is maradtok egész életetekre. És ennél jobb dolog per pillanat nincs, ami ezzel az országgal történhetne.”