Mandiner.Magyarország: Állam és közigazgatás

2014. március 19. 10:14

Eszményképünk a kicsi, de erős állam, amely arányosan és méltányosan igyekszik képviselni és megvédeni a közérdeket.

2014. március 19. 10:14
Redakció
Mandiner

A 2007-es A jövő visszahódításából kölcsönzött alapvetés után itt az első fejezet, ami az állam és a közigazgatás viszonyaival foglalkozik. Várjuk a hozzászólásokat, a szigorú kritikát.

ÁLLAM ÉS BÜROKRÁCIA
Eszményképünk a kicsi, de erős állam, amely arányosan és méltányosan igyekszik képviselni és megvédeni a közérdeket. Ahogy a piac nem mindenható, úgy sok esetben a nagyobb állami szerepvállalás sem megoldást, hanem további problémákat jelent. A magyar államigazgatás ezeréves történelmi hagyományokon alapuló, 1989 óta megreformált rendszere a XXI. században is alkalmas lenne az ország működtetésére. Hiszünk a szubszidiaritás elvében, vagyis abban, hogy a döntéseket ott kell meghozni, ahol a döntéshozók legjobban rálátnak az érintett területekre. A mindent központi, állami irányítás és felügyelet alá vonó etatizmust nem tartjuk követendő útnak. Ez ugyanis nem illik bele az erős középső szinteken alapuló magyar közjogi hagyományokba; kiüresíti a helyi és a központi közigazgatás közötti szinteket; a döntéshozatal elszakad a döntés érintettjeitől.

PANNÓNIA ÉS HUNNIA
Magyarország belátható ideig az EU tagja lesz, és annak is kell maradnia. A támogatások lehívásához már korábban létre kellett hozni az uniós adminisztratív egységeket, a NUTS1 (Magyarország), NUTS2 (régiók), NUTS3 (megyék), LAU1 (járások), LAU2 (helyi önkormányzatok) beosztás működőképes lehet. A régiós beosztás régi és megoldatlan probléma. Létre lehetne hozni egy „Dunántúl” vagy „Pannónia” régiót, lehetne egy egység a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl „Alföld” vagy „Hunnia” néven, továbbá lehetne egy „Budapest” régió a fővárossal és vonzáskörzetével. Ezek a régiók ráadásul lakosságszámban is körülbelüli egyezést mutatnak (3-3,5 millió lakos/régió). A megyerendszer ezer évig működőképes volt, akkor is fenntartotta a magyar önigazgatást, amikor önálló államiság nem is létezett. Bár a modern korban voltak többször is próbálkozások a megyerendszer átszabására, az mégis meg tudott maradni a Szent István-i időszak óta. A megyék totális kiüresítése nem megoldás, a megyei hagyományok, a megyei tudat ma is él a társadalomban. Úgy véljük, hogy a XXI. században is meg lehet találni azokat a feladatokat, amiket a megye tud a legjobban ellátni.

EGYSÉGES BUDAPEST
A rendszerváltás egyik legfontosabb vívmánya az önigazgatás megteremtése volt. Az önkormányzás jogából és alapelvéből nem lehet visszalépni, a falvak jövője szempontjából különösen fontos a helyi önkormányzatiság megőrzése. A helyi önkormányzatok rendszere működőképes megfelelő finanszírozás mellett. Nem értünk egyet a kényszerű, felülről vezérelt összevonásokkal; ugyanakkor a racionalitás jegyében támogatjuk azt, ha az önkormányzatok önkéntes alapon egy-egy feladat ellátására társulásokat hoznak létre. Budapest továbbra is vízfej az országban. A főváros és a 23 kerület szervezetrendszere és hatásköreik labirintusa a burjánzó bürokrácia és a korrupció melegágya. Javasoljuk, hogy – a két világháború közötti időszakhoz hasonlóan – a kerületekben csak elöljáróságok legyenek, a főváros kibővített közgyűlése és vezetése pedig egyértelmű, áttolhatatlan felelősséget viseljen Budapest irányításáért, fejlesztéséért és gazdálkodásáért. A fővárosi és kerületi közigazgatás útvesztője helyett alapvetően egy legfelső, budapesti szintű, megreformált, áttekinthető, megfelelő jog-, hatás- és felelősségi körökkel rendelkező hivatali rendszert kell felállítani. Megfontolandó a budapesti peremkerületek elszakadása a fővárostól – ha az ott élők ezt támogatják.

VÁLASZTÓJOGOT A GYEREKEKNEK! 
A választójog kiterjesztésének egymást követő hullámai után mára egyetlen olyan csoport maradt, akiknek az érdekei nem jelennek meg szavazatokként a képviseleti rendszerben: a 18 éven aluliaké. A nemzedékek politikai érdekérvényesítő képességének aszimmetriája különösen nagy probléma az idősödő, mind kevesebb gyermeket vállaló országokban, így például hazánkban. Éppen ezért támogatjuk a gyermekek választójogának bevezetését, amit más jogaikhoz hasonlóan 16 éves korukig gondviselőik, 16 éves kortól – osztrák mintára – maguk gyakorolhatnak. Hasznos lépésnek tartjuk a parlament és az önkormányzatok létszámának csökkentését, valamint a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlenségének kimondását. Az új választási rendszer a megyei lista megszűnésével egyszerűbb és érthetőbb lett, az egyéni választókerületek korábbi méretkülönbségei elfogadható mértékűre csökkentek – ugyanakkor nem értünk egyet az elfogadás módjával, a választási rendszer módosításához valamilyen mértékű konszenzus mindenképpen szükséges. Az aláírásos ajánlási rendszer finomítása mellett a listás küszöb három százalékra csökkentésével könnyítenénk meg új versenyzők belépését a politikai küzdelembe.

KÖZ- ÉS JOGBIZTONSÁG
Az állami erőszakmonopólium fenntartása elengedhetetlen, de a gárdák tiltása ehhez önmagában édeskevés. Ahol örömmel fogadják a gárdát, ott ez azért van, mert egyébként félelemben telnek a mindennapjaik – a rendőrség különleges, gyors reagálású egységeit is ugyanolyan örömmel fogadják majd. Csak a helyi rendőri és polgárőri jelenlét megerősítésével lehet elérni, hogy jelentősen csökkenjen az olyan környékek száma, ahol rettegésben telnek az éjszakák, ahol egy-egy napra sem merik üresen hagyni házukat a tulajdonosaik. A magyar bírósági rendszer mai állapotában igazságszolgáltatási feladatait csak részben képes elátni. Legyen szó akár büntető-, akár polgári perről, általában két-három év kell egy jogerős ítélet megszületéséhez, de akár hat-nyolc évig is simán eltarthatnak az ügyek. Ezen változtatni kell, mert a bírósági út körülményessége és kiszámíthatatlansága kikezdi a jogbiztonságot, valamint arra ösztönzi a feleket, hogy egyéb módon rendezzék vitás ügyeiket.

A JÓ ADATGAZDA
Támogatjuk a kormányablakok koncepcióját, de fontos, hogy ezek valós szolgáltatásokat nyújtsanak, az ott dolgozók ne csak a felmerült igényeket továbbítsák, hanem helyben, rövid határidőn belül meg is tudják oldani a feladatot. Hasznos lenne az is, ha az ott dolgozók hozzájárulnának az elektronikus ügyintézési formák népszerűsítéséhez. Az állam - a globális techcégekhez hasonlóan - tegye lehetővé, hogy a rendelkezésére álló óriási adatvagyonhoz szabványos alkalmazásprogramozási felületek (API-k) révén férhessen hozzá a civil- és a versenyszféra. Ebbe a nemzeti kulturális örökség digitalizált állományai éppúgy beletartoznak, mint a térinformatikai vagy a cégbírósági információk. Erre az óriási adatmennyiségre piaci vagy nonprofit alapon ezernyi hasznos szolgáltatást építhetnek vállalkozások vagy éppen egyetemek, ami idővel a világ közszolgáltatási élvonalába emelhetné hazánkat.

HÁZASSÁGI ÉS ÉLETTÁRSI KÖTELÉKEK
Amennyiben a házasulandók kérik, legyen lehetőség rá, hogy a polgári szertartás helyett az anyakönyvvezető a templomi esküvőn regisztrálja a felek házasságkötését. A polgári esküvő sokak számára csak tartalommal nem bíró, felesleges formaság – a polgári házasság intézménye a párhuzamosság megszüntetésétől nem sérülne, az egyházak ebben az esetben sem gyakorolnának közhatalmat. Támogatjuk az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatának intézményét, aminek az állam előtt – az örökbefogadást leszámítva – azonos jogállást kell biztosítania, mint a házasságnak.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kunzoo
2014. március 19. 21:13
Amit az államról írtatok szembemegy azzal amit csináltok. Megküldtétek Viktornak is a másolatot? Örült neki? A templomi esküvő nem válthatja ki a polgárit, mert aztán ha jön a válás, akkor nem a papokkal egyezkednek a felek a Biblia alapján hanem ügyvédekkel a ptk alapján. Ezért is üdvös ha e törvények alapján is házasodnak össze. A gyerekes szavazat gyerekes dolog. Pont abban a korban (16) csinál oly dolgokat az ember amit később cikinek tart. Igaz ez a pártpreferenciákra is. Szerintem az ember 14 évesen komolyabb mint 16 évesen. A közigazgatásunk hagyományosan túlburjánzik, ezen kár siránkozni. Inkább arra kellene helyezni a hangsúlyt hogy a munkát rendesen, időben, pontosan, világos szabályok szerint végezzék el. Már ez is nagy haladás lenne. Attól még nem lesz jobb hogy kevesen végeznek rossz munkát, legyen a munka minősége a cél, utána jöhet a létszám. Az örökbefogadás tiltását nem értem, inkább legyen az a gyerek egy szeretetben, biztonságban nevelő meleg párnál mint a rideg állami gondozásban. Az állami gondozott gyerekek életpályája "tipikus", biztosan tudjuk. De ti elutasítotok egy lehetőséget, pedig jól is elsülhet. Ha nem még lehet rajta változtatni. Az állami gondozás sikertelenségén évtizedek óta nem tudtak javítani, tehát ez nem járható út.
=nessuno=
2014. március 19. 20:38
A kormány mintha nem erre ment volna....
kjkj945
2014. március 19. 16:50
Magyary http://m.cdn.blog.hu/re/regeneracio/image/Magyary_agrajz.jpg
Carmelita Montiel
2014. március 19. 13:51
Én bevezetném, hogy válás után ne lehessen újraházasodni, csak bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni. Ez ha jól tudom lényeges anyagi kárt nem jelentene, inkább csak elvi kérdés.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!