Franchise demokrácia

„Több okos elemzés is megjelent arról, hogy miként alakul manapság a világ (és ezt követően az országos) politika, és hogy ebben mi milyen szerepet foglalunk el annak köszönhetően, hogy Magyarország lehet picike, meg elszigetelt, de mégis csak ott tesped egy nagy globális útelágazódásban (mégse olyan nehéz szó.) Azt láthattuk az utóbbi hónapokban, hogy azon túl, hogy Amerika már nem köntörfalaz, elkezdődött a franchise-demokrácia kiépítése. Ez valami olyasmi, mint ami 1948-49-ben a »népi demokrácia« volt, amit a Szovjetunió bootolt fel a puffer-zónában. (...)

Nyilván teljesen véletlen, hogy hirtelen az egyébiránt baloldali szlovák kormány pont olyan mocskos korrupt lett, mint a jobboldali magyar, vagy a szintén baloldali román. Vagy a jobboldali cseh, és folytathatnánk a sort, de szemmel láthatóan mindegy ki kormányoz, ha az amcsik úgy gondolják kellene egy baráti rezsim a vonatkozó csatlós helyett. Nos amikor ezen a ponton Tóbiás József, aki valamiféle westernfilmes »last man standing« alapon épp az MSZP-nek nevezett komcsi hagyományőrző egyesület elnöke sikítva korrupciózik, láthatjuk: nagyon szeretnének ők lenni a baráti rezsim. Mert rezsimnek lenni tök jó, és 1948 óta mindig ők a rezsim, kicsit frusztráló lehet, hogy most épp valami másik banda tolja nyélen a posztkádárizmust, ami alaphangon az ő franchise-uk.

Sajnos srácok, ez nem fog összejönni.

Mert amikor a második mondatotokban felvázoljátok a „hatalomszerzés ötéves tervét” kb. olyan lelkesen, mint Rákosi elvtárs az újjáépítést, Amerika és a magyar polgárok is látni fogják,hogy lehet az életkorotok fideszes, de az agyi tekervények jó kis old school komcsi módon járnak. Programalkotás két év múlva! Nagyon jó lesz, lévén nyilván tudjuk most itt, 2014-ben, hogy 2016-ban mi lesz jó 2018-ra. Tipikus baloldal-fail már a nagy lelkesedés első napján, abban a megszentelt percben, amikor elméletileg szavazói harmadát vesztette el a Fidesz.”