A hírszerzés és a terror

„Az a hír, hogy esetleg a Keleti pályaudvarnál is toborozhattak terroristákat az életüket féltve vagy a jobb élet reményében útra keltek között, reflektorfénybe helyezte a titkosszolgálatokat. A terrorelhárítási tevékenység ma kétségtelenül a titkosszolgálatok legfontosabb tevékenysége, de egyben a legproblematikusabb is.

A nyilvánosság cserébe a jelentős és egyre jelentősebb emberi jogi korlátozásokért, az adópénzek egyre nagyobb részének titkosszolgálati felhasználásáért eredményeket vár. Ennek a várakozásnak a titkosszolgálatok nem tudnak eleget tenni, és az egyre feszültebbé váló hangulatban, a sikerkényszer nyomása alatt a hibák elkövetésének valószínűsége is növekszik. (...)

A titkosszolgálatoknak dilemmája a megelőzés kérdése is. A közvélemény nehezen hiszi el a megelőzésről szóló híreket. Amikor – zömében sikerkényszerből – ennek dokumentálására sor kerül, ez nem értékelődik sikerként, az elvárások teljesítéseként, sőt, nemritkán ellenkező hatást kelt, növeli a félelemérzetet. A sikeres terrorcselekmények után pedig a közvélemény persze a titkosszolgálatokat okolja. Erre van is alapja, mert a koordináció, a konspiráció hiányosságai miatt a rendelkezésre álló információk vagy nem futnak össze, vagy nem olyan átfogók és konkrétak, amelyekből egyértelmű következtetéseket lehetne levonni.

Problematikus az is, hogy a titkosszolgálati információk elfogadása vagy elvetése sokszor hit kérdése, mert az állítások bizonyítását az információs szervezetek mellőzik, sokszor nem is lehet ezt elvárni. Nehéz ilyen körülmények között például rendkívüli állapotot foganatosítani az információk alapján, mert később kiderülhet, hogy az információk nem voltak alaposak, vagy nem derül ki, hogy azok voltak-e. A rendkívüli állapot megelőző célú bevezetésére ezért szinte senki sem vállalkozik.
A terrorizmus okainak megszüntetése nélkül – ami politikai és nem titkosszolgálati feladat – terrorizmust felszámolni nem lehet, legfeljebb bizonyos megjelenési formáit lehet visszaszorítani. Az emberi jogok totális hatályon kívül helyezése sem akadályozná meg ezt a jelenséget.

A titkosszolgálatok mindenesetre egyre több pénzt, eszközt és jogot igényelnek, miközben eredményességük jelentősen nem javul.”