Érdemes megfigyelni, hogy a jelenlegi bevándorlásellenes hangulatban mennyire kreatívan kapcsolódik össze egy szövetséggé a populista narratívában az ellenséges elit és a szűkölködő, a javak eltulajdonítására törő bevándorló réteg.
„Kutatók egy csoportja feltette a kérdést: vajon milyen szerepet játszhat a relatív depriváció (azaz egy személy/csoport észlelt hátránya a többiekkel szemben) másfajta szemszögből való vizsgálata? Világos, hogy a gazdasági visszaesés elégedetlenséget szül az emberekben, ám előfordulhat, hogy a gazdasági növekedés miatt érzett kielégülés is vezethet ugyanezen »megfosztottság« érzéséhez? Mols és munkatársai egy kísérletben bizonyították be, hogy a várt gazdasági fellendülés hangsúlyozása sokkal fogékonyabbá teszi az embereket a bevándorlás-ellenes üzenetek befogadására, ennek magyarázata az úgynevezett státuszszorongás, a megszerzett javak elvesztésétől való félelemtől az ember a külső csoportokat egyre fenyegetőbbnek láttatja. A vizsgálat eredményeiből egyértelműen kiolvasható: azok, akiket a gazdaság virágzására készítettek fel, sokkal magasabb pontszámot értek el a bevándorlás-ellenes attitűdöket mérő tételeken.
A populizmus előretörése tehát nem feltétlenül a gazdaság állapotához, számos esetben leginkább a politikai retorikához kapcsolható. A prosperáló országok szélsőséges pártjainak vezetői beszédeikben arra koncentrálnak, hogy a gazdaságot, illetve a társadalmat különböző csoportok közötti háborúzás terepének láttassák. A populista politikusok narratívája természetesen nem újdonság a politikai tudományokban. Az elit és az erényes, jó emberek közötti éles különbségtétel mindig is fontos szerepet játszott a szélsőséges vezetők beszédeiben. Azonban érdemes megfigyelni, hogy a jelenlegi, bevándorlásellenes hangulatban mennyire kreatívan kapcsolódik össze a populista narratívában az ellenséges elit, és a szűkölködő, a javak eltulajdonítására törő bevándorló/menedékkérő réteg egy szövetséggé.
Oda kell figyelnünk tehát az intő jelekre akkor is, ha az adott országban a gazdasági növekedés jellemző, és a demokrácia szilárd intézményrendszernek tűnik. A politika- és társadalomtudományi kutatások bebizonyították: a félelemre építkező retorika bárhol képes nagy társadalmi bázist kiépíteni magának.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Ha Magyarországon jár, úgy érzi, friss levegőhöz jut – mondta lapunknak a fiatal holland politikai kommentátor, aki arról is beszélt, hogyan ábrándultak ki a hollandok a bevándorlókból.
Véres események színtere lett ismét a kaliforniai UCLA egyetem: a kampusz udvarán felállított sátortábort megtámadták az Izraellel szimpatizáló tüntetők.
A pártelnök szerint a Fidesz a múlt, Magyar Péter a jelen és a 2RK pedig a jövő.
