Koszovó igen, Katalónia nem?

2017. október 26. 21:11

Brüsszel jobban tenné tehát, ha komolyan venné és megpróbálná kezelni ezeket az Európa-szerte tetten érhető mozgalmakat, mivel a látszat ellenére a katalánok nincsenek egyedül.

2017. október 26. 21:11
Rostás Szabolcs
Krónika

„Az Európai Unió országai szinte kivétel nélkül spanyol belügynek titulálták a katalán válságot, és szemet hunytak a rendőri erőszak fölött is. A spanyol állami érdekek szószólóiként nyilvánultak meg az Európai Bizottságnak a katalán függetlenedést ellenző vezetői is, amivel azonban nemcsak az a baj, hogy ellentmond a nemzetek önrendelkezésének elvével, hanem rendkívüli következetlenségre is vall. Szűk tíz évvel ezelőtt, amikor Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, az EU még egyáltalán nem volt ilyen finnyás az elszakadásra.

Ráadásul a kettős mérce azért is kirívó, mivel a koszovói albánok annak idején nem népszavazással léptek a függetlenség útjára, mint ahogy most a katalánok szeretnék. Viszont a kontinens sorsát formáló képmutató nagypolitika nem teheti meg, hogy fittyet hány az önrendelkezési törekvésekre.

E téren a katalánok példáján túlmenően épp elég tanulsággal szolgál a britek uniós kilépése, továbbá a skót, a flamand függetlenségi mozgalmak, vagy éppenséggel az észak-itáliai tartományok, Veneto és Lombardia szélesebb autonómiát követelő, a hétvégén elsöprő támogatottságnak örvendő referendummal megpecsételt kiállása.

És persze nem hagyhatjuk ki a sorból az erdélyi, székelyföldi autonómiatörekvéseket, még ha ezeket a román politikusok és véleményformálók hamisan próbálják a függetlenedés előszobájaként beállítani. Brüsszel jobban tenné tehát, ha komolyan venné és megpróbálná kezelni ezeket az Európa-szerte tetten érhető mozgalmakat, mivel a látszat ellenére a katalánok nincsenek egyedül.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
74bro
2017. október 26. 22:09
Koszovó más volt. Az a gyarmatosítandó terep újrarajzolása volt az ún. "shock doctrine" keretében szétrombolt jugoszláv állam helyén. Shock doctrine - így nevezi a jelenséget Naomi Kline, a mélybaloldali, kanadai zsidó hölgy, aki a könyvében "exposes the gripping story of how America´s ´free market´ policies have come to dominate the world - through the explotaition of disaster-shocked people and countries." Lásd még a Balkán destabilizációja kapcsán: Noah Chomsky The New Military Humanism című művét. Tegyük hozzá: Ukrajna, arab tavasz, azt´ ott vagyunk, ahol vagyunk. Érdekes, hogy a "komcsi" meg a "náci" összeesküvés elméletek milyen szépen fedik egymást, mikor is az USA (nomeg az álszenteskedésben verhetetlen EU) egyébként már csak papíron szuverén hatalma mögött megbúvó háttéremberek gazdaságpolitikai mesterkedéseiről van szó. Érdekes - vagy egyszerűen logikus?
turáni sólyom
2017. október 26. 21:40
Koszovó függetlenségét geopolitikai okok miatt támogatta Amerika és nyugat-Európa. A Balkán kapuja Koszovó, így az nem lehetett az oroszbarát szerbek kezében. Csakhogy időközben eltelt 20 év és változott a világ. Amerika nem tud két kontinensen helyt állni és Kína holnap nagyobb ellenfél lehet, mint jelenleg Oroszország. Az ukrajnai válság megoldása után Amerika kivonul Európából. Akkor pedig felerősödnek a függetlenedési és autonómia törekvések. Ezt a kis időt kell csak kivárnunk. Éljen a független Katalónia! Éljen az autonóm Székelyföld!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!