A döntés évei

2020. február 05. 12:19

A 2010-es évek karaktere úgy határozható meg, mint a neoliberális, globális struktúrák elleni nemzeti és demokratikus törekvések összekapcsolódása. A mögöttünk hagyott tíz év a lázadás évtizede volt.

2020. február 05. 12:19
Békés Márton
Békés Márton
Pesti Srácok.hu

„A Bastille ostroma után kétszáz évvel döntötték le a berlini falat, de Európa nem újraegyesült, hanem nyugati feléhez hozzácsatolták a korábban szovjet megszállás alatt álló középső részét (az EU-bővítéseket sem a kontinens újraegyesülésének, hanem »keleti bővítésnek« nevezték). Ekkoriban komolyan fennállt annak a veszélye, hogy a 20. századi internacionalizmus bukásával csak annak totalitárius változata lett népszerűtlen. Amint Soros György 1993-ban Temesvárott egy újságírónak fogalmazott: »nyugodtan írja csak azt, hogy a korábbi szovjet birodalomból Soros-birodalom lett«. A nemzeti törekvések akadályozása a neoliberális világrend és a vele egy húron pendülő »nyílt társadalom« közös érdeke volt, amihez kapóra jött a kommunizmus által lefojtott etnikai–vallási konfliktusok kiolvadásának számos borzalmas következménye (örmény–azeri, csecsen–orosz, szerb–albán konfliktus, délszláv polgárháború).

A hidegháborút követő globalizálódás többcsatornás folyamat volt, a »washingtoni konszenzus« alapján működő neoliberális gazdasági központok (IMF, Világbank, WTO) financiális elvárásainak könyörtelen érvényesítése mellett támaszkodott a »demokrácia-exportért« felelős amerikai katonai erőre, és terjesztette azokat a kulturális üzeneteket, amelyek a »globális civil társadalom« (John Keane) kódjai voltak. Bár eleinte úgy tűnt, hogy 1989-ben az amerikanizmus végérvényesen győzelmet aratott, és ezáltal eljött a »történelem vége« (Francis Fukuyama), hamarosan mégis bekövetkezett a »civilizációk összecsapása«(Samuel P. Huntington), ami nemsokára a »globalizációk összecsapásává«(Stanley Hofmann) fokozódott. A globalizáció révén a technológia, a közlekedés, a kommunikáció és a pénzügyi tranzakciók valóban az egész Földön elterjedtek, de az értékek nem váltak egyetemessé.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2020. február 05. 22:53
Hát az aranykor tényleg túlzás lenne, ezért kell is az ilyen nyakatekert, erőltetett jellemzés a korra.
Pelso j.
2020. február 05. 20:22
Lázadás évtizede, ja. Már a lázadás éve hablaty sem jött be, de hát minél abszurdabb baromságot mond valaki, annál jobban jobban megbecsülik a ner-ben.
Tatulus
2020. február 05. 17:33
Jó írás, igazából én úgy látom, még nincs döntetlen állás, a nyugati média, a befolyásos vállalatok ás bankok még liberális befolyás alatt állnak, a fiatalság meg lázadó, de nem tudja mi ellen, tehát ami tetszik neki azt veszi figyelembe - márpedig a libsi média tudja mit kell hazudoznia! Kemény, állandó és nem hátráló, meggyőző erőre van szükség. Másrészt kedvező, hogy a libsik - a saját ideológiájuk miatt - képtelenek megoldást találni a világ előtt álló és egyre sürgetőbb problémákra! Hosszú harc lesz ez még, bizonytalan végkimenetellel!
Türelem
2020. február 05. 17:21
Tökéletes elemzés, kórkép. Türelem /l/ betűvel, 1.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!