Az EU Bírósága holnap tárgyalja Magyarország megsemmisítési keresetét a Sargentini-jelentéssel szemben

„Az Európai Unió Bírósága holnap tárgyalja Magyarország megsemmisítési keresetét a jogsértő szavazatszámítással elfogadott Sargentini-jelentéssel szemben.

Talán emlékszünk még arra, hogy 2018. szeptember 12-én a szavazás során az Európai Parlament tagjai 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodó szavazatot adtak le.

A hazug Sargentini-jelentést az EP bevándorláspárti többsége erőltette át azért, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Magyarország bevándorláspolitikájára.

A 7-es cikket elindító határozat elfogadásához előírt kétharmados támogatottsághoz az összes leadott szavazat (693) kétharmadára, azaz legalább 462 IGEN szavazatra lett volna szükség. Ez egyszerű matematika. Az EP azonban önkényes módon úgy döntött, hogy a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, így azokat mellőzte a kétharmad megállapításakor. Egyszerű matematikai számítás az is, hogy így könnyebb elérni a kétharmadot.

Az Uniós Szerződések, valamint az EP eljárási szabályzata és eddigi gyakorlata is egyértelműen bennünket igazol. De ha valaki nem akar elmerülni jogi szövegek elemzésében, annak elég, ha egy pillantást vet az EP szavazógépére. Egy EP-képviselő három gombot nyomhat meg, azaz háromféle szavazatot adhat le: igen, nem és tartózkodás. Aki pedig nem akar szavazni, az egyik gombot sem nyomja meg vagy be se megy a terembe – és bizony ilyen EP-képviselő is akadt 2018. szeptember 12-én. Tudatos döntés volt ugyanis minden EP-képviselő részéről, hogy a háromféle szavazati lehetőség és a szavazógomb be nem nyomása közül melyiket választotta a nyilvános jegyzőkönyvben is rögzített voksolás során.

Az EP jogértelmezése a tartózkodó szavazatot megfosztaná minden tartalmától és úgy tekintené, hogy a képviselő egyáltalán nem szavazott. Ez nemcsak a joggal és a józan ésszel ellentétes, de felveti a képviselői szabad mandátum korlátozásának kérdését is.

Ebben a szellemben, határozott és erős jogi érvekkel készülünk a holnapi tárgyalásra. Bízom benne, hogy az uniós intézmények magukra nézve is kötelezőnek tekintik a jogállamisági elveket, köztük az eljárási szabályok átláthatóságát, amelyek tiszteletben tartását oly nagy lelkesedéssel kérik számon másokon. Az EU jogállamisági kezdeményezései szempontjából szerintem ez alapvető hitelességi kérdés.

Az már csak hab a tortán, hogy a szavazás előtt néhány nappal maga Sargentini is sejthetett valamit a számításról, amikor azt tanácsolta a hezitáló EP képviselőknek, hogy a magyar szavazás alatt inkább menjenek kávézni... Vajon miért?”