Sokan azt hihetik, hogy a pedofilellenes törvény miatt a New York Times és a Politico is élesen kritizálja hazánkat, miközben épp a Momentum egykori tagjának és a 444.hu munkatársának írását olvassák.
Vannak, akik még emlékeznek rá, hogy annak idején a HVG újságírója, Weyer Béla is élt azzal a roppant furcsa megoldással, hogy cikket írt a Süddeutsche Zeitungnak, majd a hazai sajtóban saját magára hivatkozott, mondván, a legolvasottabb nyugati médiumok is élesen kritizálják Magyarországot.
Az elmúlt hetekben több olyan, a magyar kormánnyal szemben kritikus cikk jelent meg a nemzetközi sajtóban, melyről kiderült, hogy bár az idegen nyelven íródott és nagy elérésű külföldi orgánumban jelent meg, az írás szerzője valójában magyar, politikai hovatartozása szerint nyíltan kormányellenes vagy éppen ellenzéki párt szimpatizánsa, egykori tagja.
2021. június 23-án a Németországban élő Szijártó Imre véleménycikket közölt a politikai híreknek és véleményeknek felületet adó Politico hírportálon. A „Legyen a magyar LMBTQ-ellenes törvény az EU lakmusz papírja” címmel megjelent cikkben Szijártó alapvetően megismétli és megerősíti a pedofilellenes törvénycsomaggal kapcsolatos hazai és nemzetközi kritikákat. Ugyanakkor a szerző ennél sokkal tovább megy, hiszen
mivel szerinte Brüsszel sem a 2015-ös menekültválság, sem a CEU – állítólagos – „elüldözése” során nem lépett közbe.
A cikk szerint a szerző „Berlinben élő politikai aktivista”, amiről sokan itthon és leginkább Európában az feltételezhetik, hogy egy objektív, de legalább kívülálló megszólaló véleményét olvassák. A szép szavak viszont nem mindig igazak, az „aktivista” a baloldali Mérce portálon is rendszeresen publikál – legutóbb ugyanebben a témában, a Politico hasábján megjelent cikke előtt egy nappal – , sőt,
Vagyis korántsem nevezhető a magyarországi belpolitikai folyamatokat kívülről szemlélő elemzőnek. Arról nem is beszélve, hogy cikke több, objektív mércével nehezen igazolható, valószínűleg a hangulatkeltés miatt beemelt állításokat tartalmaz. Ilyen például az a megállapítása, miszerint hazánkban a szexuális kisebbségek bántalmazása maga a mindennapi valóság.
A hazánkról alkotott képet nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is torzítják. A New York Times egyik júniusi beszámolója szerint a magyar kormány a nemrégiben elfogadott pedofilellenes törvénnyel szeretné a kormányzati eredménytelenségről elterelni a figyelmet, az LMBTQ-ellenességgel aktivizálni a konzervatív szavazókat, valamint Kínának és Oroszországnak is megfelelni.
és 2019-ben azért került botrányba, mert a 444.hu a New York Timesnak írt cikkét úgy hozta le, mintha azt az amerikai napilap írta volna.
Számos esetben tehát a nemzetközi sajtóban megjelent kritikák mögött valójában a magyar ellenzékhez köthető aktivisták és újságírók állnak. Ezen publicisztikák miatt az olvasóközönség Európában és az Egyesült Államokban is könnyen azt hiheti, hogy amit olvasnak minden esetben a magyar közvélemény mertékadó irányát tükrözi. Már csak az hiányzik, hogy a 444.hu vagy a Mérce a Politico és a New York Times véleményeként hivatkozzon a cikkekre, hiszen akkor valójában teljes lenne a weyeri elvek szerinti újságírás.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: Pixabay
Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője szerint a tanácsadók „nem harci szerepet töltenének be, inkább tanácsot adnának és támogatnák az ukrán kormányt és hadsereget”.
A brüsszeli városvezetés több muníciót adott az európai jobboldalnak, mint amiről két hónappal a választások előtt álmodni mertek volna – írja a Politico.
A Politico elemzése szerint a volt amerikai elnök több kormányzati botladozása közvetett vagy közvetlen módon összefüggésben volt Ukrajna ügyeivel, így nem túl jó emlékeket táplál az ország iránt.
Többek között arról is kérdezték, ki lehet az Európai Bizottság új elnöke.
A liberális újságíróknak fel kellene fogniuk, hogy Magyarország jórészt rajtuk kívül létezik.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
