A német Zöldek kormányra lépése az európai zöldpolitika végleges nagykorúsodásának bizonyítéka.
„Az utcai aktivizmus, a klímatüntetések, a demonstrációk kora nem múlt el, sőt egyre nagyobb szükség van rá. De mellé egyre inkább felzárkóznak az olyan megoldások, amelyek a jog eszközével, vagy a pénzügyi rendszeren keresztül kényszerítik ki az elkerülhetetlen kibocsátáscsökkentéseket.A klímaaktivizmus ma már nem csupán utcai protesztmozgalom, hanem a legkonzervatívabb intézményekbe is beférkőzik, és a saját céljaira használja azokat.
Zöldek a német kormányban
A zöld mozgalmak legnagyobb intézményes hekkje azonban kétségtelenül a német Zöldek bekerülése az Európa legnagyobb gazdaságát és az EU legerősebb tagállamát irányító kormánykoalícióba. A koalíciós szerződés példátlan mértékben gyorsítaná fel Németország dekarbonizációját: 2030-ra 80%-ra növelnék a megújuló energia részarányát, ideális esetben addigra a szén felhasználását 2040-re pedig a földgázét is kivezetik, 25%-kal növelik a vasúti teherszállítást, és minimum 15 millió elektromos autó lesz a német utakon. Európai szinten szorgalmazni fogják a repülés különadóját, illetve az EU-ETS rendszer kiterjesztését (pl. a közlekedésre és épületszektorra).
Minden jogszabálynak át kell majd mennie egy klímaértékelésen, hogy az abban foglaltak segítik-e a kormány klímacéljainak elérését. Mindennek levezénylése a Zöldek veterán társelnökének, az alkancellárság mellett a fajsúlyos gazdasági és klímaügyi szupertárcát irányító Robert Habeck feladata lesz.A német Zöldek ráadásul nem csupán Németországot formálhatják majd át: az európai színtéren is jelentős lökést adhatnak az ambiciózusabb klímapolitikai eszközök elfogadásának, számos olyasminek, amelyet korábban éppen az előző német kormány blokkolt (például az energiahatékonysági célszámok megemelése).
Hogy a kormányon lévő zöldek miként tudnak gyökeres változást hozni, arra példaként elég, ha ránézünk Ausztria zöld intézkedéseire a Zöldek 2020-as koalícióra lépése óta (klímajegy, karbonadó és visszatérítés, stb.), vagy a brüsszeli regionális kormány következetes törekvésére a városi mobilitás átalakítására. A zöld pártok 2021 végére az EU hét tagállamában tagjai az aktuális kormánykoalíciónak, az említetteken túl Belgiumban, Írországban, Finnországban és Luxemburgban, valamint legfrissebben az újonnan felállt bolgár kormányban, ahol a klímaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi pozíciót és a környezetvédelmi és vízügyi tárcát is megszerezték.A zöld politika 2019-től tapasztalható felívelésének eredményeként ma 100 millió európai polgárnak van zöldeket is a koalíció soraiban tudó nemzeti kormánya, nem beszélve azokról a további tízmilliókról Franciaországtól Olaszországon át Budapestig, akiknek regionális vagy városi kormányzatában vállalnak szerepet a zöldek.
A német Zöldek kormányra lépése az európai zöldpolitika végleges nagykorúsodásának bizonyítéka. A zöldekkel Európa-szerte számolni kell, tudják mit akarnak, képesek a hatalmat is megszerezni hozzá, és a hatalomban végre is hajtják, amiért oda akartak kerülni.”
Kép: MTI/AP/Pétrosz Karadjiasz
Hová tűntek a keresztény értékek az európai közösségből? Miért alakul át az európai jobboldal? Miért kellene bátrabbnak lenniük a politikusoknak? Habsburg Ottó lányát kérdeztük!
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
Annalena Baerbockot az sem zavarná, ha emiatt egyes tagállamok véleményét egyszerűen leszavaznák egyes kérdésekben.
Aggódnak, de nagyon.
A liberálszocialista állam kényelmes akolmelegéből csak nem akaródzik feltápászkodni.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
Úgy látszik, az egykori szoros szövetség már a múlté.
Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.
