Ferenc pápa számára az eltörléskultúra egy posztkeresztény társadalom letéteményese.
„Ferenc pápa – a „Woke pápa”. Sokan legalábbis annak tekintik. Környezetvédő, aki a bolygó megmentésének fontosságáról beszél, az egyre több és több menekültet befogadó országok szenvedélyes szószólója és a fejlett világ kritikusa, aki nem ért egyet azzal, ahogy a fejlődő világgal bánnak. A Guardian-olvasó pápa, ha lehet így fogalmazni, az igazságtalanság minden jelére felfigyel. Ferenc pápa ismét támadásba lendült, de nem a Woke-mozgalom célpontjait támadja. Ezúttal az eltörléskultúrát (cancel culture) kritizálta. A pápa a vatikáni diplomáciai testülethez intézett éves beszédében bírálta azokat, akik tagadják vagy újraértelmezik a történelmet. Ideológiai gyarmatosításra és a történelem meghamisítására figyelmeztetett, amelyek számos csoportot és intézményt érintenek.
Meglepő, hogy miközben olaszul beszélt, az angol "cancel culture" kifejezést használta, hogy szavakba öntse álláspontját, hiszen az nem igazán érintette Olaszországot, így alig került be a közbeszédbe. Eszembe jutottak azok a beszélgetések, amelyeket a vatikáni tisztviselőkkel folytattam, amikor könyvet írtam Nagy-Britanniáról és a pápaságról. Rómában sokan úgy tekintenek Nagy-Britanniára, mint egy laboratóriumra, ahol a szekularizmus és más irányzatok először ütik fel a fejüket. Ha a szigetországban és az Egyesült Államokban megjelent a cancel culture, a pápa és körei már amiatt aggódnak, hogy az az angol nyelvterületről a kontinentális Európába is átszivárog. Az eltörléskultúra számukra egy posztkeresztény társadalom letéteményese.
A Vatikánban az alapok, a gyökerek számítanak. Ferenc pápáról sokan úgy tartják, hogy nagyon különbözik elődeitől, II. János Pál, illetve XVI. Benedek pápától, akik sokkal konzervatívabbak voltak egyházi ügyekben, például a liturgiában. De – élve egy vallási párhuzammal – mégis ugyanabból az énekeskönyvből énekelnek, hiszen Európa keresztény örökségének fontosságáról beszélnek, és attól tartanak, hogy mindez végleg elveszik. A kereszténység utáni Európa szem elől téveszti értékeit. Benedek pápa Senza Radici – Without Roots címmel írt könyvet erről a témáról, decemberben pedig Ferenc pápa arra figyelmeztetett, hogy a keresztény kifejezések betiltása divattá vált, ami a szekularizmus jele. A külügyi ügyekért felelős Pietro Parolin bíboros elítélte a keresztény alapokon nyugvó Európa eltörlésére tett kísérleteket. Ferenc pápa legutóbbi, 2020-ban megjelent Álmodjunk együtt című könyvében óva intett a szobrok ledöntésétől.
(…)
A pápa beavatkozása tehát üdvözlendő, de ne csodálkozzunk azon, hogy egyes katolikusok körök meglepődtek. Hiszen a pápa ugyanakkor a régi rítus használatához, a liturgia egy ősi formájához való visszatérését megpróbálja megállítani. Tehát miközben a Szentatya követendő irányt mutat a világ számára az eltörléskultúra elleni harcban, a katolikus egyházon belül már zajlik annak egy másik formája. Lehet, hogy előbb a saját háza táján kéne sepergetnie.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
2020-ban egy angol képviselőt már arra kényszerítettek, hogy bocsánatot kérjen Orbán Viktor miatt.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
