Ma kiderül, szabad-e a Bibliát idézni Európában

Ha tetszik, ha nem, mindannyian férfinak vagy nőnek születünk. Csak ha valaki hermafroditaként jön a világra nem egyértelmű ez már az első pillanatban. Attól függetlenül, hogy később kiderül, hogy születési nemünkkel azonos-e nemi identitásunk vagy szexuális orientáltságunk, az ÉLET folytatásához férfi és női ivarsejt (ill. ezek egyesülése) kell, tehát minden egyéb próbálkozás zsákutca és ellentmond a természet törvényeinek. Ezt gondolja végig mindenki, akármiként is aposztrofálja magát és akárkiként is esik szerelembe! Felháborító, hogy egyáltalán valakit elítélhetnek azért, mert kimondja az igazságot!

ez a nyugati szólás szabadság

Nem értem a cikk szerzőjét. Miért lenne ez egy különös per? Maga az eljárás az ítélet, pont úgy, ahogy F.K. A Per-ben megírta vala: "Imakönyv? - Nem - felelte K. -, album a város látnivalóiról. - Tedd le - mondta a pap. K. oly hevesen hajította el az albumot, hogy kinyílt, és gyűrött lapokkal csúszott egy darabig a kövön. - Tudod, hogy rosszul áll a pered? - kérdezte a pap. - Magam is úgy érzem - mondta K. - Mindent elkövettem, de eddig sikertelenül. Persze, még nem készültem el a beadvánnyal. - Mit gondolsz, mi lesz a vége? - kérdezte a pap. - Azelőtt úgy véltem, jól végződik - mondta K. -, most már néha magam is kételkedem benne. Nem tudom, mi lesz a vége. Te tudod? - Nem - mondta a pap -, de félek, rossz vége lesz. Bűnösnek tartanak. Az alsó fokú bíróságnál feljebb talán nem is jut a pered. Legalábbis egyelőre: bizonyítottnak tekintik a bűnödet. - De én nem vagyok bűnös - mondta K. -, ez tévedés. Hogyan lehet egyáltalán bűnös az ember? Hisz mindnyájan emberek vagyunk, egyikünk is, másikunk is. - Ez igaz - mondta a pap -, de hát így szoktak beszélni a bűnösök. - Te is elfogult vagy velem szemben? - kérdezte K. - Nem vagyok elfogult - mondta a pap. - Köszönöm - mondta K. -, de a többiek, akik részt vesznek az eljárásban, mind elfogultak velem szemben. S ezt a pártatlanokba is beleoltják. Helyzetem egyre nehezebb. - Félreérted a tényeket - mondta a pap -, az ítélet nem egyszerre jön, az eljárás maga válik lassanként ítéletté." Komolyan egy bírósági ítélettől várjuk az igazság megjelenesését? Ez valami képzavar a cikkben. Mi az igazság ? - kérdezi Bulgakov bírót játszó szereplője, "– Az igazság mindenekelőtt az, hogy tenéked, hégemón, fáj a fejed, annyira fáj, hogy kishitűen már a halálra gondolsz. Nincsen erőd, hogy velem beszélj, még az is nehezedre esik, hogy rám tekints. Így most akaratlanul is hóhérod vagyok, és ezt módfelett sajnálom. Jóformán gondolkodni sem tudsz, csak arról ábrándozol, hogy odajöjjön hozzád a kutyád, mert úgy látszik, ez az egyetlen élőlény, amelyhez a ragaszkodol. De kínjaid nemsokára véget érnek, a főfájás elmúlik. A titkár a rabra meresztette szemét, s nem jegyezte fel szavait." A dolgok logikájából adódik, hogy az ítélet már kész minden ilyen tettre, de hogy mikor hirdetik ki teljesen egyértelműen, ma? holnap? vagy már tegnap megtörtént, csak nem valaki nem vette észre? nem mindegy?

A finn főügyész ellen kellene vádat emelni. Mindenesetre persona non grata kellene legyen itt.