Elmaradt a régi elit eltávolítása

2022. július 16. 12:47

A glaszékesztyűs magyar rendszerváltás és annak következményei. (1. rész)

2022. július 16. 12:47
null
Fricz Tamás
Fricz Tamás
Magyar Nemzet

„A magyar rendszerváltás óta 32-33 év telt el, ezért itt az ideje, hogy sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás nélkül értékeljük az immáron történelmi eseménysorozatot, mely megalapozta a mai Magyarország arculatát, demokráciáját, politikai életét, kultúráját, s nem utolsósorban a politikai megosztottságok szerkezetét. Már csak azért is érdemes ezt megtenni, mert bár »harminckét év elszelelt«, mégis azt érezzük: Gyurcsány Ferenc és társai révén még mindig rombolja a magyar politikai életet, hátráltatja nemzeti érdekeinket és ezáltal károkat okoz a velünk maradt, velünk élő múlt, a posztkommunista mentalitás, mely nemzetellenes fellépésével itthon és külföldön az orosz–ukrán háború súlyos gazdasági következményeinek elhárításában is csak hátráltat bennünket.

A következő hetekben négy részben szeretném az akkori rendszerváltás politológia szempontú mérlegét megvonni, amiből az is világosan kiderül, hogy miért is kellett a Fidesz–KDNP-nek egy második rendszerváltást végrehajtani a 2010-es, kétharmados választási győzelem után.

Először is tegyük fel az alapkérdést: mitől sikeres egy rendszerváltás, hogyan mérhető ez egzaktan politikatudományi eszközökkel?

Aligha vitatható, hogy egzakt, természettudományi pontosságú választ erre a nagyon komplex kérdésre nem lehet adni. Ám kiindulhatunk magából a fogalomból: rendszerváltás alatt konszenzuálisan azt értjük a politikatudományban, ha egy diktatórikus vagy autokratikus politikai rendszer – békés vagy nem békés úton, de – átalakul demokráciává. A diktatúrából demokráciá­ba való átmenettel foglalkozik a tranzitológia, melyen belül megkülönböztethetjük az institucionalista (intézményközpontú), az aktorelméleti (cselekvésközpontú) és a neoinstitucionalista (az intézményi adottságokat és az aktorok cselekvését egyaránt szemlélő) iskolákat. E három iskola háromféle megközelítést tesz lehetővé akkor, amikor a rendszerváltás, közelebbről a magyar rendszerváltás folyamatát és végeredményét értékeljük.”

Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI/Soós Lajos)

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kup Lung
2022. július 17. 11:25
Mindig olyan szépen tudják utólag az MDF-et hibáztatni még a mostani jobb oldalon is, holott akkor volt a legnehezebb mert még a társadalom sem állt az ügy mellé. Az agymosás évtizedei sikeresek voltak. ----- Ennek ellenére legalább egy kisebb csoportjuk megpróbálta a valódi rendszerváltást. Elbuktak ,mindenki ellenük volt. ---- Aztán jöttek a ballibek. Aztán a Fidesz 2/3-ok korát éljük. És még annyi sem történt törvényileg mint amit kis MDF-es elbukott csoport akart. Lehet ragozni, megdumálni, elemezgetni. ----- De ennyi.
Akitlosz
2022. július 16. 21:21
1946-ban volt utoljára rendszerváltás. 1989-1990-ben történtek csak reformként értékelhetők. A régi rendszer csinálta az újat is nagy részben, megőrizte politikai és gazdasági hatalmát. 2010-ben meg aztán végképpen nem volt semmiféle rendszerváltás, csak egy sima országgyűlési választás volt. Éppen attól sikertelen ez a posztbolsevista rendszer, hogy az előzőre épül. 1990-ben el kellett volna tiltani az összes egykori MSZMP tagot a közügyektől 20 évre a kommunista diktatúra fenntartásáért és támogatásért. Az már régen lejárt volna, de akkor most más világ lenne. Csak hát nem csupán az MSZP, de az úgynevezett jobboldali, konzervatív pártok is tele voltak, vannak egykori MSZMP tagokkal. Ha a világháború után a Nyilaskeresztes párt tovább működhetett volna, az milyen rendszerváltás lett volna? A kommunista diktatúra utódpártja ma is bent ül a parlamentben. A mai rendszer sokkal jobban hasonlít az előzőre, mint bármelyik másikra a magyar történelem folyamán 1946-ig. Nem ispánozni kellene, hanem a történelmi alkotmányt helyreállítani, beleértve, sőt kezdve az államformával. A többi aztán adná magát. Csak hát a Fidesz is republikánus, tőle nem várható. De akármilyen is éppen az alkotmány helyetti "alaptörvény", a végén mindegyiknek ott kellene, hogy virítson az ellenállási záradék. Ez a nagyon minimum elvárható lenne bármilyen hatalomtól, amelyik Magyarország hagyományaira hivatkozik, Magyarország jogfejlődésére akar épülni. ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉK 120. paragrafus A magyar nemzet ősi hagyománya alapján ha bármelyik választott képviselőnk, képviselőink testületei, az Országgyűlés hazánk alkotmánya, alaptörvénye vagy a nemzet érdeke ellen tesz, örök időkre szabadságunkban áll annak ellenszegülni és ellent mondani anélkül, hogy jogsértést követnénk el.
Lajoss
2022. július 16. 19:22
Újra pártállamban élünk.köszi,fidesz!
Namond
2022. július 16. 16:56
Orbán ebben sem hibás ugye "Rosszul számol a kormány, a háztartások felének fogyasztása haladja meg az „átlagost”, csúszik ki a rezsicsökkentésből" - Velti László, Ferenczi Péter "A háztartások fele megugrott gáz- és villanyszámlát fizethet jövő hónaptól – osztotta meg a Híradóval Holoda Attila, korábbi energetikai helyettes államtitkár. Azt mondja, torzít a kormány számítása az átlagfogyasztásról, abban ugyanis BENNE VANNAK AZ IDŐSZAKOSAN HASZNÁLT, NYARALÓK, HÉTVÉGI HÁZAK és BÉRELTETETT LAKÁSOK fogyasztásai is, ameddig augusztustól a kedvezményes, rezsicsökkentett árat biztosítják. " https://rtl.hu/hirado/2022/07/15/rezsicsokkentes-energia-aram-gaz-orban-viktor
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!