A pandémia miatt a gyerekek helyzete is jelentősen romlik

A járvány hatása a világ gyermekeire

A vírus által okozott közvetlen, fizikai veszély mellett számos más negatív hatás is éri és fenyegeti a gyerekeket és fiatalokat. A fertőzéstől és betegségtől való félelem is nagy stresszt képes okozni, és ezen a helyzeten tovább ront az elszigeteltség, a bezártság, a barátok és közösség hiánya. Ezek a hatások akár szorongást, depressziót is kiválthatnak. Ezeken kívül azonban egyes országokban még súlyosabb következmények is tapasztalhatóak. 

Sérülnek a gyermekjogok

Nőtt a házasságba vagy gyermekmunkára kényszerített, valamint az éhező és szegénységben élő gyerekek száma a világjárvány idején. Ezzel egyidőben viszont szintén a vírus miatt sérülnek olyan, gyermekeket megillető jogok, mint az oktatást, az egészséget, a megfelelő életkörülményeket és szociális biztonságot, a fejlődést, valamint a játékot és szabadidőt, vagy a bántalmazástól és kizsákmányolástól való védelmet biztosító jog. 

Az UNICEF vizsgálata szerint szinte minden mutató romlott

• A járvány hatására a fejlődő országokban várhatóan 15 százalékkal nő a gyermekszegénység. Pedig ezekben a régiókban már így is 140 millió gyermek él a szegénységi küszöb alatti szinten.
• Világszerte csaknem 168 millió gyermeket érintettek az iskolabezárások az elmúlt egy évben. Tizennégy olyan ország van, amely túlnyomórészt zárva tartotta oktatási intézményeit, ezek kétharmada Latin-Amerikában és a Karib-térségben található. 
• Minden harmadik diáknak technológiai és/vagy eszközhiány miatt nincs lehetősége részt venni a távoktatásban, amíg az iskolák zárva tartanak.
• Az évtized vége előtt további, körülbelül 10 millió gyermekházasság jöhet létre, s így az eddigi előremutató tendencia tragikus fordulatot vehet.
• Az elmúlt év nagy részében minden hetedik gyermek vagy fiatal otthonába bezárva, karanténban töltötte a napjait, melynek hosszútávon is negatív mentális hatásai lehetnek.
• Mivel milliók számára az iskola nem csak az a hely, ahol tudáshoz juthat, hanem ahol élelmet, ellátást is kap, így az intézmények bezárása csak 2020 novembere óta újabb 6-7 millió öt év alatti gyermek alultápláltságát okozta, elsősorban Afrika szubszaharai térségében és Dél-Ázsiában.

Vissza az iskolapadba

Henriette Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója sürgeti az országok vezetőit, hogy mielőbb nyissák ki az iskolákat, oldják fel a korlátozásokat, és ezzel szüntessék meg végre a kialakult oktatási szükségállapotot. 

Véleménye szerint nem történhet meg, hogy még egy évig zárva maradjanak az intézmények. Hiszen ez napi szinten is súlyos vészhelyzeteket okoz, de bizonyos területeken minden iskolától távol töltött nap csökkenti az esélyét annak, hogy a diákok a vészhelyzet elmúltával valaha visszatérnek oda. 

Az UNICEF álláspontja szerint mindent meg kell tenni az iskolák nyitva tartása, illetve az újranyitás érdekében. Arra is felhívják a figyelmet, hogy amikor az iskolák kinyitják kapuikat óriási támogatásra lesz szüksége a diákoknak, hogy képesek legyen felzárkózni.

A cikk szerzője: Papp Helga