November 15-én zajlott Gyurgyák János legújabb könyvének bemutatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A szerző ötéves kutatómunkája során olyan kérdésekre kereste a választ, hogy melyek az európaiság jegyei, lehet-e föderációt alkotni közös európai identitás nélkül, vagy hogy milyen jövő vár földrészünkre.
A szerző több aspektusból elemzi Európa múltját, jelenét és jövőjét. A könyv legfontosabb gondolata az, hogy Európa csapdába esett. Két politikai törésvonal alakult ki az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. Az egyik az, hogy napjainkban élesen elkülönül az Európai Egyesült Államok koncepcióját támogatók köre és a Nemzetállamok Európáját preferálók közössége. Ez az ellentét megjelenik például az EU intézményi struktúrájában is. Az Európai Tanácsban ugyanis a nemzetállami érdekek harca zajlik, a Bizottság, a Parlament és az Európai Bíróság pedig föderációs logika alapján működik. A másik nagy törésvonal pedig az európai identitás meghatározása körül alakult ki. Gyurgyák János szerint közös európai identitás nélkül nem lehet egységes európai politikai közösséget építeni. A szerző azt is elmondta, hogy véleménye szerint az európai kontinens mélyen megosztott földrész, és ez a jövőben is így marad.
A könyvbemutató után közös panelbeszélgetést szervezett az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara (ÁKK), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK). A beszélgetés vitavezetője prof. dr. Kis Norbert volt, az ÁKK dékánja. A felvezetőben elmondta, hogy véleménye szerint a modern ember jelenleg egzisztenciális és ideológiai válságban szenved. Megkérdőjeleződik a fejlődés fenntarthatósága, illetve a kereszténységre leselkedő problémák is megsokszorozódtak. Dr. habil. Koller Boglárka, a NETK dékánja úgy látja, hogy földrajzi értelemben sokkal könnyebb lehatárolni Európát, mint történelmi vagy kulturális viszonylatban. Szerinte az európai identitást egyfajta finom szövetként érezzük magunkon, ám az erőltetett meghatározásokat kerülni kellene. Az Eurobarometer méréseire hivatkozva elmondta, hogy az állampolgárok egyre bizalmatlanabbá váltak az EU-s intézményekkel szemben, valamint a politikai pártok népszerűsége is csökkent. Szerinte az európai keresztény közösség egyfajta reaktivizációs folyamaton megy keresztül, a jövő legfontosabb kérdésének pedig az euró jövőjét nevezte meg.
Dr. Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára szerint az elmúlt években véleménymonopólium alakult ki az EU-s intézményekben. Aki nem ért egyet a mainstream elképzelésekkel, azt rögtön támadják és kiközösítik. Úgy látja, hogy a könyv címében valójában a föderatív politikai filozófia alkonyáról van szó, nem Európáéról. Az államtitkár szerint több nemzetállami szabályozásra és megerősített együttműködésre van szükség, nem föderációra. Az integrációnak vannak olyan területei, ahol a magyar kormány több Európát akar, ilyen például a digitalizáció kérdése. Azt azonban nem tartja helyesnek, hogy az Európai Bizottság sokszor olyan ügyben is eljár, dönt, véleményt alkot, amelyre az Európai Unió alapító szerződései nem hatalmazták fel eredetileg.
Dr. Gazdag Ferenc professzor emeritus válaszában elmondta, hogy szerinte jelenleg a demográfia kérdése a legégetőbb probléma Európa-szerte. Arra is rávilágított, hogy a kétsebességes Európa-koncepció evidens, hiszen a kontinens középső és keleti országai teljesen más fejlődési dinamikával bírnak, mint például a nyugati államok. Prof. dr. Halász Iván, az ÁKK vezetője szerint az Európai Unió előtt három forgatókönyv áll. Az egyik az, hogy az EU föderációvá válik, ám ez véleménye szerint nem járható út. A második az, hogy a nemzetállamok megerősödésével több szakpolitikában jelenik majd meg a kormányköziség, a harmadik pedig a konföderáció. Az intézetvezető is úgy gondolja, hogy a jövőben az euró és az euróövezet jelenti majd az egyik legnagyobb kihívást a résztvevő országok számára. Prof. dr. Egedy Gergely egyetemi tanár értelmezésében az alkony a demográfiai adatokra vonatkozik, hiszen ha a népesedési mutatók nem tudunk egy stabil jövőképet felvázolni, akkor a gazdasági és politikai kérdések másodlagossá válnak. Az Európai Unió kapcsán jelezte, hogy az EU-nak a szuverén államok közösségén kell nyugodnia, ahol az intézmények az alapító szerződésekben meghatározott hatásköröknek és illetékességi területeknek megfelelően járnak el, s nem nyújtózkodnak túl a rájuk ruházott jogkörökön.
A beszámolót készítette Tóth Klaudia, az NKE hallgatója.
Indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nagy sajtóvisszhangot kiváltó tanárképző kara. Miért van rá szükség? Milyen lesz a jövő tanárképzése? Nánay Mihály történésszel, az intézmény rektori megbízottjával a kritikákról és a célokról beszélgettünk.
Nyitott, ugyanakkor kritikus füllel kell hallgatnunk a jogvédők követeléseit, s hasonló szellemben megvizsgálni a nemzetközi bürokraták és bírák döntéseinek megalapozottságát – mondja Pier Paolo Pigozzi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan kinevezett nemzetközi rektorhelyettese.
Kiemelkedő pedagógus volt, aki érteni akart, és érteni tanított.
Nemeskürty István nevét viselő tanárképző kar indul az NKE-n – jelentette be Orbán Balázs.
Az Everton elleni betli után szombatra teljesen átalakíthatja a liverpooli csapatot Jürgen Klopp.
