Szijjártó: Erősíteni kell a keleti partnerséget

2015. március 07. 12:58

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának felgyorsítását, illetve a keleti partnerség országaival való szorosabb együttműködést szorgalmazta Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek informális találkozóján.

2015. március 07. 12:58

A keleti partnerség és az Európai Unió bővítésének felgyorsítását szorgalmazta szombaton Szijjártó Péter az EU külügyminisztereinek informális találkozóján Rigában. A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon elmondta, a tanácskozáson részt vettek a tagjelölt országok külügyminiszterei, így a bővítés volt az ülés meghatározó témája. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Európa tovább veszítene versenyképességéből, ha bezárkózna, a legjelentősebb gazdasági folyamatok ugyanis a regionális integrációk szintjén zajlanak. Mint mondta, szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására. Kiemelte, hogy az uniónak elemi érdeke szorosabbra fűzni az együttműködést Törökországgal, amely a világ tíz legerősebb gazdasága közé törekszik. „Emellett előrelépést kell elérni a keleti partnerség tekintetében, hiszen az Azerbajdzsánból származó gáz lehet az egyik megoldás Közép-Európa energiabiztonságára”.

Arra a kérdésre, hogy az ukrán válság milyen hatással van a keleti partnerségre, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy a válság éppen annak fontosságára mutat rá, hogy a kezdeményezést fel kell gyorsítani, illetve át kell alakítani úgy, hogy nem általános, hanem specifikus programot kell összeállítani a hat érintett országnak. „Ez jelentheti a sikert az elkövetkező időszakban. Minél inkább együttműködnek ezek az országok az Európai Unióval, annál inkább nő a stabilitásuk” – hangsúlyozta. A lett EU-elnökség tetőpontját szakértők szerint a május 21-22-én Rigában rendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozó jelenti, amelynek során az unió várhatóan megerősíti kapcsolatait a programba bekapcsolódott országokkal, vagyis Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. Szijjártó Péter az MTI kérdésére azt mondta: „mindenkiben egyértelmű a szándék”, hogy szülessenek kézzelfogható eredmények a tanácskozáson, „de még nem látjuk világosan, hogy sikerül-e konszenzust elérni”. 

Szijjártó Péter kétoldalú tárgyalást folytatott görög kollégájával, Nikosz Kociasszal: a megbeszélés témája szintén a közép-európai energiaellátás volt. „Görögország kulcsszerepbe került a déli gázfolyosó tekintetében. Magyarország közösen dolgozik Szerbiával, Macedóniával és Görögországgal azon a terven, hogy ezen az útvonalon juttassuk el Magyarországra, illetve Közép-Európába a Törökországba szállítandó orosz gázt” – mondta, és közölte, hogy a négy ország külügyminisztere április elején Budapesten tárgyal majd ez ügyben. 

A külgazdasági és külügyminiszter megbeszélést folytatott Paolo Gentiloni olasz, illetve a Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel Magyarországnak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban való részvételéről. A külügyminiszter emlékeztetett arra, ez a két ország tölti be a vezetői tisztséget az IÁ ellen harcoló nyugati koalíció kötelékében, a két ország júliusban váltja a parancsnokságot. Mint mondta, mindkét ország elismerését fejezte ki, hogy Magyarország konzultációt kezdett katonai hozzájárulásáról. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban elmondta, technikailag májusi kezdést is lehetségesnek tart a 100-150 tagú magyar missziónak. A magyar katonák biztosítási feladatot kapnának. Közölte, hogy keddre egyeztetésre meghívta a parlamenti pártok képviselőit az ügyben. Tájékoztatása szerint van olyan, a parlamentben frakcióval nem, de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy „Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen”.

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
áfonya
2015. március 07. 22:15
Süket duma a ballib részéről az Orosz térhódítása,nyugati duma ,hogy Magyarország elöl elüssék az üzleti kapcsolatokat ,közben helyünkre az amerikai üzlet bepakol az Oroszokhoz..Ballib nem nemzeti hanem Amerika részére külföldnek átjátssza az üzleti kapcsolatainkat. Ballib hazugságokkal ilyesztgeti a magyar népet éppen ugyan úgy mint a 23 millió románokkal
oskar
2015. március 07. 21:34
Szijjártó pozitívan beírja magát a történelembe. Fiatal. Benne nincsenek sztereotípiák kelettel kapcsolatban. Az értéket látja. Szerintem hosszú, hosszú évek óta érezhető, hogy VAN külügymnisztere az országunknak!!! Gratulálok+ Így tovább Péter!
kjkj945
2015. március 07. 18:24
http://mandiner.hu/cikk/20150305_szijjarto_deli_nyitast és hol marad az északi, meg a nyugati?
nisz
2015. március 07. 17:22
"de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy „Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen”." Nem hallottam arról, hogy a Fidesz frakcióban ill a KDNP frakcióban megvitatták volna az IÁ elleni fellépésünket. Hozzám ugyanis csak ez a hírecske jutott el még februárban: "A Fidesz múlt heti frakcióülésén felmerült, hogy Magyarország küldjön-e csapatokat az Iszlám Állam területeivel határos Kurdisztánba. A kormánypárti képviselők egyelőre nem támogatták az ötletet, a javaslat így lekerült a napirendről." Forrás: http://vs.hu/kozelet/osszes/a-fidesz-kimaradna-az-iszlam-allam-elleni-haborubol-0211 Kérdem, mikor adott zöld utat a Fidesz és KDNP frakció az IÁ elleni harc megszavazásához?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!