A kutatás szerint a magyarok 66 százaléka fontosnak tartja az uniós tagságot.
Bár az Európai Unió bürokratikus intézményeit számos kritika éri a magyar nyilvánosságban, magához a tagsághoz a magyarok többsége, közel háromnegyede pozitívan áll és úgy véli, hogy összességében a csatlakozás hasznára volt az országnak – derült ki az Eurobarometer friss felméréséből.
A kutatás szerint a magyarok 66 százaléka fontosnak tartja az uniós tagságot, és 54 százaléka szerint pozitív hatással van Magyarországra az Európai Unióhoz való tartozás. A magyarok mindössze 7 százaléka viszonyul negatívan a tagsághoz.
Ennek ellenére – az előző uniós közvélemény-kutatáshoz képest –, összességében romlott az EU magyarországi megítélése, viszont bár kevesebben mondták azt, hogy az uniós tagság összességében előnyös Magyarországnak,
a válaszadók 73 százaléka még mindig egyetért ezzel.
A magyarok közel fele semlegesen viszonyul az EU-hoz, ami a tagállamok között a legmagasabb arány. Ellenben a magyarok több, mint kétharmada pozitívan ítéli meg az uniót. A pozitív viszonyulás mögött elsősorban a gazdasági érvek dominálnak, a válaszadók többsége a munkalehetőségeket, a gazdasági növekedést és az életszínvonal-emelkedést említette meg.
Azok, akik negatívan értékelik az EU-t, leggyakrabban az országos problémákra, az uniós döntések befolyásolásának hiányára hivatkoznak.
A magyarok jóval kiábrándultabbak az uniós átlagnál.
A válaszadók közel kétharmada véli úgy, hogy nem számít a szavuk az EU-ban, és a magyar befolyás alacsony az unióban. Az Európai Unió jövőjét a magyarok többsége borúsan látja.
A magyarok kisebb része ért egyet azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt fel kellene gyorsítani az új országok EU-csatlakozását.
Az EP-választással kapcsolatos ismeretek tekintetében a magyarok jobban tájékozottak az uniós átlagnál, és fontosabbnak tartják a részvételt. A jövő júniusi választás részvételi hajlandósága nőt az előző évekhez képest, a magyarok nagy része tervezi a részvételt, ami az önkormányzati választással egy időben történő lebonyolításának is betudható.
Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto via Getty Images
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Sebestyén Géza szerint a kép összességében vegyes, de az ideológiai következmények erősödésével a következmények negatívabbak is lehetnek.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
Mi történt? Nem Verstappen győzött! Váratlan események és nem várt végeredmény.
Sem Oroszország, sem Kína nem tervez részt venni rajta.
