Ez a probléma a nemek közti bérszakadékkal

Nyitókép: Pixabay

A szerzők az utolsó, tizedik részben a nők munkaerőpiaci helyzetét mutatták be. Leszögezték, az EU-ban a vezetői pozíciók egyharmadát átlagosan nők töltik be. Magyarországon ez az arány 2010 óta 39-40 százalék, és bár a COVID-19 világjárvány idején ez az arány némileg csökkent, még mindig az élmezőnyhöz tartozunk. 

Szerintük ugyanis a nők munkaerőpiaci részvétele a 21. században már nem esélyegyenlőség kérdése. „A családok anyagi biztonságához elengedhetetlen, hogy minden felnőttnek stabil, megélhetést biztosító munkája legyen. Csak akkor születnek a kívánt és tervezett gyermekek, ha a család anyagilag biztonságban érzi magát, sőt néhány évre jó pénzügyi kilátásokkal rendelkezik. Ha a szülők úgy gondolják, hogy a gyermekvállalás a szegénység elviselhetetlen további kockázatával jár, akkor elhalasztják a gyermekvállalást” – taglalták a szerzők, Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa és Varga Mátyás Zsolt.

A nemek közötti bérszakadékról megjegyezték, hogy „sokan ezt tartják a nők gazdasági helyzetének legfontosabb mutatójának”, holott 

Ezek a mutatók sem alkalmasak az anyagi helyzet elemzésére, mivel csak a munkavállalók bruttó keresetét veszik figyelembe, a családtagok számát, az adó- vagy egyéb juttatásokat, illetve a társadalombiztosítási juttatásokat nem. Továbbá nem terjednek ki minden munkavállalóra, mivel nem veszik figyelembe a mikrovállalkozásokban vagy bizonyos ágazatokban dolgozókat”.

Fontos a szegénység kockázata is: a szerzők leszögezték, hogy szerintük „a nők gazdasági helyzetéről sokkal pontosabb képet ad, ha a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett nők arányát vizsgáljuk. Az Eurostat legfrissebb adatai a 2021-es referenciaévre vonatkoznak. Ekkor a veszélyeztetett nők aránya Magyarországon 1,7 százalékponttal magasabb volt, mint a férfiaké,