Az elsietett nyitás következményeitől szenved Hollandia

A holland ügyvivő kormány nemrég azt jelentette be, hogy enyhíteni fognak a járványügyi korlátozásokon május 18-tól, amennyiben a covidos esetek száma tovább csökken. A végső döntést jövő kedden tervezik meghozni.

Amennyiben így döntenek, megnyílhatnak az állatkertek és vidámparkok, szabad lesz a sporttevékenység a szabadban, továbbá megfontolják, szükségesek-e még a művészeti és kulturális szektort érő tiltások. Az erről szóló lépéseket elméletben már egy hete meg kellett volna hozni, ám a terv csúszott, mivel az új fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma nem csökkent kellő mértékben. A Járványkezelési Csapat (OMT) kedden azt javasolta a kormánynak, hogy várjanak legalább addig, míg a kórházi beutalások száma 20 százalékkal csökken. A heti új fertőzöttek száma vasárnap 7584 volt, ami 13 százalékos növekedést mutat az előző héthez képest. Az OMT szerint viszont a májusi nyaralások (ideértve a Felszabadítás napot) után újra gyorsulhat a járvány terjedése. 

A kormány továbbra sem javallja a külföldi utazást, noha a holland lapok szerint a belföldi utazási korlátozások enyhítése várható. A jelenlegi tiltások május 15-én járnak le, jelenleg csak néhány görög és spanyol sziget, illetve Portugália esetében nem kell karanténba vonulniuk a hazatérőknek.

Elsietett nyitás?

A nyitás első lépését április 28-án hozták meg, amikortól a kávézók teraszai kinyitottak, a kijárási tilalmat eltörölték, és a nem létszükségletű boltok ismét időpont nélkül fogadták a vásárlókat. A felsőoktatási intézmények mérsékelt számban újra fogadtak diákokat. A közegészségügyi hivatal (RVIM) kritizálta a nyitást és a további nyitási terveket, mondván: a fertőzési adatok nem indokolják a további lazítást. „A nyomás a kórházakon (...) még mindig nagyon nagy"  – nyilatkozta a szervezet.

kilenc kórház pedig azt jelezte, hogy nem tudják teljesen elvégezni a következő hat hétre tervezett életbevágó műtéteket. Olyan előre tervezhető műtéteket, mint a térd- vagy csípőműtétek, a kórházak 35 százalékában nem tudják elvégezni. A Limburg tartományban található Heerlen és Sittard-Geleen kórházai a hónap elején jelezték, hogy nem tudnak több covidos beteget fogadni, mivel megteltek. Az Önkormányzati Egészségügyi Szolgálat (GGD) hasonlóan arról beszélt, hogy még legalább 6 ezer, teljes állásban dolgozó emberre lenne még szükségük az oltási kampányban.

Amennyiben a nyitás valóban korainak bizonyul, úgy a döntés elsietettségében nyilván szerepet játszhatott, hogy Mark Rutte a márciusi választások óta ügyvezető kormányt visz, ugyanis koalícióépítési kísérletei különböző botrányok sora miatt akadozik.

Akadozó oltási program

A holland kormány május 6-án jelentette be, hogy beadták a hatmilliomodik covidvakcina-dózist, ezzel Hollandia a beadott dózisok számát tekintve 9. helyen áll Európában, viszont száz főre csupán kb. 33 oltás jut a 17 milliós országban.

Ezzel Hollandia továbbra is a sereghajtók között van az EU-ban, a száz főre jutó oltások arányában csak Szlovákia, Románia, Horvátország, Lettország és Bulgária teljesít rosszabbul (Magyarországon százezer híján hétmillió dózist adtak be, száz főre 70,5 beadott oltás jut, ebben a statisztikában a másodikok vagyunk az apró szigetország Málta után).

A holland sajtó pozitívumként számolt be róla, hogy június végére 9,3 millió nyugati vakcinát várnak. Hollandiában Pfizert, Modernát, Johnson and Johnsont és (korlátok között) AstraZenecát használnak; Hugo de Jonge egészségügyi miniszter pedig abban reménykedik, hogy július elejére minden felnőtt hollandra (vagyis 14 millió főre) jut legalább egy dózis vakcina.

De Jogne hozzátette, hogy a lekötött Johnson and Johnson és AstraZeneca vakcinák időben történő érkezése nem garantálható. Utóbbiról egyenesen azt mondta, hogy „az egyik héten nagyon sokat szállítanak, a következő héten pedig semmit".

A holland kormány szerződni tervez továbbá a német Curevac, a brit-francia Sanofi–GSK és az amerikai Novavax vakcinára, parlamenti kérdésre viszont De Jonge tisztázta, hogy a Szputnyik V-re egyelőre nem terveznek szerződni, a keleti vakcinákkal szembeni elzárkózás tehát továbbra is tart. Mint emlékezetes, Szijjártó Péter már május 4-én azt nyilatkozta, hogy Magyarországon „van elég oltóanyag minden olyan ember beoltására, aki kéri".