A brit miniszterelnök szerint országa számos intézkedést tesz a válsághelyzet kezelésére, segíti a menedékkérőket kibocsátó országok stabilitását, és már eddig is számos „valódi menedékkérőt” fogadott szíriai menekülttáborokból, de a migrációs válság megoldásának nem azt tartja, hogy újabb és újabb menekülteket fogadjanak be.
A brit miniszterelnök szerint az Európai Unióban kialakult migrációs válságra „nem az újabb és újabb menekültek” befogadása a helyes válasz. David Cameron, aki hosszú idő óta először szólalt meg az ügyben, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette: Nagy-Britannia számos intézkedést tesz a válsághelyzet kezelésére, egyebek mellett segítséget nyújt azoknak az országoknak a stabilizálásához, ahonnan a menekültek tömegével érkeznek. Hozzátette: a legfontosabb feladat a béke, a stabilitás és a gazdaság helyreállítása ezekben az országokban, és az, hogy a jelenleg Európába tartó menekültek hazájukban találhassanak jó állást maguknak.
Arra a felvetésre, hogy más európai uniós társállamok több menekült befogadását követelik Londontól, Cameron kijelentette: Nagy-Britannia eddig is számos „valódi menedékkérőt” fogadott szíriai menekülttáborokból, és a brit kormány felülvizsgálat alatt tartja ezt a kérdést. A brit kormány egyelőre 500 szíriai menekült befogadására vállalt kötelezettséget, jóval kevesebbre, mint más nagy EU-tagállamok. „Nem hiszem azonban, hogy a migrációs válságra egyszerűen az újabb és újabb menekültek befogadása lenne a válasz” – mondta a szerdai BBC-interjúban a brit kormányfő.
Cameron ezzel alig burkoltan visszautasította egy magas rangú német kormánypárti képviselő éles hangú figyelmeztetését. Stephan Mayer, a Bundestag tagja, a bajor CSU belügyi kérdésekért felelős szakpolitikusa a The Times című tekintélyes konzervatív brit lapnak adott, szerdán ismertetett interjúban gyakorlatilag megfenyegette a brit kormányt, hogy ha Nagy-Britannia nem vállal „méltányos” részt az Európai Unióba érkező menekültek befogadásából, akkor Berlin nem fogja támogatni Londont az általa igényelt EU-reformokról szóló tárgyalásokon.
Nos, gyűlölködés ügyében igen gyenge hivatkozási alap a kormányzati politika – tudniillik nem rémlik, hogy bármiféle szankció érné azt a polgárt, aki nem gyűlöl kellőképp. Francesca Rivafinoli írása.
Meg Trump. Ugyanis mindkét ország attól tart, hogy a világ dolgaiba való belecsendőrködéssel szakító új amerikai kormány nem védi meg őket, muszáj tehát szövetségeseket keresniük.
Visszasírják, hogy milyen volt az országuk a 2006-os világbajnokság idején.
Az egyensúlyozó magyar politika jó, de veszélyes lehet, véli Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A külügyminiszter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott közös sajtótájékoztatót.
Függetlenül attól, hogy túléli a merényletet vagy sem.
A mikroállam az utolsó német nyelvű ország, ahol bevezették a házassági egyenlőséget.
