Az EU és a britek közötti megállapodást felülíró törvényjavaslat visszavonását kéri öt anglikán érsek. Szerintük a javaslat rombolja Nagy-Britannia tekintélyét, és káros precedenst teremt a brit jogalkotásban.
Nyíltan érvelt az Egyesült Királyság öt anglikán egyházi főméltósága, köztük az egyházfőnek is tekinthető Canterbury érsek is a belső piaci törvényként (Internal Market Bill) elhíresült javaslat ellen – írja a The Daily Mail. Ahogy arról a lap is beszámol, a lépéssel az anglikán egyház tulajdonképpen az Európai Unió politikai narratíváját vette át.
A Justin Welby Canterbury érsek által vezetett delegáció tagjai ugyanis úgy vélik, hogy a belső piaci törvény „csapáserejű precedenst” teremt, egyúttal aláássa Nagy-Britannia tekintélyét a nemzetközi közösség szemében. A Canterbury érsek mindezt azzal egészítette ki, hogy a törvénycsomag az északír területen beköszöntött békét is veszélyeztetheti.
A szóban forgó nyílt levélben az érsekek azt állítják, hogy törvénycsomag
„azt várja el az ország legmagasabb szintű törvényhozó testületétől, hogy felhatalmazzon egy kormányzati szereplőt [minisztert] arra, hogy megszegje a nemzetközi jogot”
– áll a levélben. Az érsekek hozzáteszik:
„ennek hatalmas morális, politikai és jogi következményei vannak. Katasztrofális precedenshez vezet ez. Különösen bennünket tölt el mindez aggodalommal; bennünket, akik hivatás- és felelősségtudattal viseltetnek a nagypénteki egyezményben foglaltak iránt.”
A levél továbbá alkalmas arra, hogy befolyásolja a brit felsőház szavazását a törvényről, alkotmányos összeütközést generálva a két kamara között. Az érseki érvelés mindemellett gyengítheti Johnson alkupozícióját is Brüsszellel szemben.
Az armaghi, a walesi és a yorki érsekből, továbbá a Skót Episzkopális Egyház fejéből álló érseki delegáció közlendője heves reakciókat váltott ki a Brexit-párti politikusok részéről. A korábbi Brexit-miniszter, David Jones szerint az egyház irányából jövő kritikák arra engednek következtetni, hogy az illetők nem értik a törvénycsomag alapjául fekvő folyamatokat.
„Az érsekek újfent arról adnak tanúbizonyságot, hogy megkérdőjelezhetetlenül magukévá tették a „maradáspártiak” propagandáját, amelyet most szövegszerűen fel is mondanak. Felforr a vérem”
– nyilatkozta Jones.
Egy korábbi Tory képviselő, Andrew Percy inkább a szekularizációval érvelt:
„Ezeknek a nem választott egyházi méltóságoknak nincs meg a legitimációjuk az ilyen jellegű kijelentésekhez. Nem szabadna keverni a politikát a vallással.”
Percy így folytatta:
„Nem ez az első eset, hogy a Brexit-vita kapcsán az érsekek olyan tárgykörbe avatkozzanak bele, amelyről milliók szavaztak demokratikus úton. Nincs joguk arra, hogy aláássák milliók szavazatának jelentőségét. Nincs szükségünk arra, hogy politika érkezzék a pulpitusról.”
A Downing Street a lap szerint nem kommentálta az esetet, mindemellett egy kormányzati negyedből származó forrás szerint „nincs abban semmi különös, hogy az érsekeknek még mindig nem tetszik a Brexit.”
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
