A 2020-as rendkívüli év után a kockázatok, a veszélyek és a bizonytalanság minden eddiginél fontosabbá vált. A World Economic Forum ezért idén is összegyűjtötte, mitől tarthatunk az idei évben.
Nem meglepő, hogy a fertőző betegségek minden szempontból az egyik legfontosabb társadalmi kockázatnak minősülnek idén is. A WEF kutatásában a fertőzések továbbra is a környezeti kockázatokkal együtt uralják a ranglistát.
Hatásukat tekintve az első tízből öt helyet a környezeti kockázatok foglalnak el, ebből is fontos helyen szerepelnek az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák.
Számos ország nem teljesíti a 2015-ben kitűzött kibocsátási célokat és a koronavírus miatt a szén-dioxid-semleges gazdaság irányába történő elmozdulás is késik, miközben a biodiverzitás csökkenése soha nem látott ütemben folytatódik.
Kimagasló helyezés jutott a tömegpusztító fegyvereknek is a kockázatok ranglistáján, amelynek oka, hogy a globális fegyverkezési versenyben egyetlen tévedés is súlyos következményekkel járhat a polgári és a politikai stabilitás szempontjából egyaránt.
Társadalmi kockázat
A koronavírus számtalan, eddig nem tapasztalt társadalmi kockázatot hozott felszínre a fiatal generáció problémáitól a mentális egészség romlásán át a megélhetési válságokig. A fiatal korosztály számára a járvány borús jövőképet fest, mivel rengeteg lehetőségtől fosztja meg őket a kialakult válsághelyzet.
Közben a vakcinával kapcsolatos tudományos álhírek és tudományellenes vélemények egyre nagyobb társadalmi feszültséget szülnek.
Gazdasági kockázat
A kormányok monetáris és fiskális eszközök és ösztönzők tárházát vetették be a piac támogatására, de a vírushelyzet tartóssága miatt
Az egész világban folyamatosan nő az adósság és ha ezt nem követi GDP-növekedés a közeljövőben, akkor egy potenciális adósságválság miatt számos vállalkozás és nagy nemzet kerülhet nagyon nehéz helyzetbe.
Egyre növekszik a feszültség is számos nagy iparágban, de a sok negatív hír ellenére a tőkepiac egyelőre folyamatosan szárnyal, ami akár pénzügyi eszközbuborék-robbanásához vezethet. Egyesek szerint a reálgazdaság és a pénzügyi szektor elvált egymástól, aminek nem lesz jó vége – arról, hogy a részvénypiac mennyire túlértékelt, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója is beszélt a Makronómnak. A vele készült interjúból – ami olvasóinknak most ingyenesen elérhető a linkre kattintva – az is kiderül, mire számíthatnak a megtakarítók az idei évben.
Technológiai kockázatok
A koronavírus merőben új helyzetet teremtett a technológiai szektorban is az otthoni munkavégzés elterjedésével és az egész világ digitalizációjával, ami
Egyre nagyobb mértékben nő a digitális teljesítménykoncentráció a világban. Néhány vállalat – ilyen például az Amazon az online kiskereskedelemben – piaci részesedése a saját ágazatában fenyegető lehet a több szereplőre nézve.
(Borítókép: MTI/AP/Michael Sohn)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Mi a baj a nőkkel, a férfiakkal, és most már a magyarokkal is.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Az oltásellenesség miatt visszatért a kanyaró, az egy év alatti babák vannak a legnagyobb veszélyben, figyelmeztet a Politico.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
