Rájár a rúd Mark Zuckerbergre: a világ egykori ura egyetlen év alatt bukott 100 milliárd dollárt, most pedig cégének a 25 milliós büntetés mellett 10,5 millió dollár jogi költséget is ki kell csengetnie. És igen, az elmúlt esztendőben mind a Facebook, mind a Meta akkora anyagi és morális szabadesésbe kezdett, hogy a büntetés jelen pillanatban nagyon is érzékenyen érintheti a metaverzumba menekülő, és a való világról már tudomást is alig vevő főnököt,
elsősorban annak tőzsdére gyakorolt hatásától, hogy a hirdetői bizalom megrendüléséről már ne is beszéljünk.
A Metát Washington állam bírósága kaszálta el, miután megállapította: a vállalat 2019 és 2021 között
822 alkalommal sértette meg a választási törvény átláthatósági és kampányfinanszírozási részét.
Az 1972-ben elfogadott átláthatósági törvény ugyanis előírja a hirdetési felületet áruló cégeknek a hirdetők nevének, címének, a hirdetések összegének, valamint a hirdetés megtekintőinek pontos számának dokumentálási kötelezettségét és közzétételét. Ezt a Meta valahogyan az említett alkalommal elfelejtette betartani.
A mostani, legmagasabb büntetést azért kapta a cég, mert 2018-ban ugyanezen okokból már beperelték, így visszaesőnek minősül. Akkor 240 000 dollárral megúszta, és ígéretet tett a törvény maradéktalan betartására. Később Zuckerberg durcáskodni kezdett, és közölte: a politikai hirdetések tekintetében kivonul Washington államból. Végül maradt, ám úgy folytatta a hirdetések és reklámok értékesítését, hogy ismét semmibe vette a vonatkozó jogszabályokat.
Hibás érvelés
A Facebook a bíróságon azzal érvelt, hogy az állam törvényei alkotmányellenesek, a Facebook pedig nem állami, hanem magánvállalat. Az állam jogalkalmazásának őreit azonban ez a védekezés cseppet sem hatotta meg, felbukkant ugyanis egy olyan tény, amely jelentősen átformálja Zuckerberg zavaros érvelését.
A Facebook mintegy 35 millió dollárnyi adójóváírást kért és kapott Washington államtól,
megfejelve mintegy 800 millió dollárnyi hirdetési és támogatási összeggel, így az állami pénzben lubickoló vállalat bajosan hivatkozhat alkotmányellenességre a politikai hirdetések elszámoltathatóságának tekintetében.
A Facebook számos problémával küzd. A részvények értékének csökkenésével egyenes arányban zuhan a felhasználók száma – utóbbinál teljesen tetten érhető a bizalmatlanság, amely a Big Tech cégeket övezi cenzúrájuk és baloldali elfogultságuk miatt. (Elon Musk éppen ettől szabadíthatja meg a Twitter, tervével pedig a csiripelő platform öles léptekkel indulhat térhódításra.)
Tárgyalási alap
A kiábrándultság Zuckerberg adatkezelési anomáliáinak is köszönhető: a vezér többszöri lebukása ellenére sokáig üzleti tárgyalási alapként kezelte a felhasználók adatait, a közelmúlt szivárgási botrányai pedig pláne nem sokakat győzött meg arról, hogy minden rendben van a platform biztonsága körül. (A tavalyi, 533 millió felhasználó kiszivárgott adatai közül 377 ezer magyar vonatkozású is volt.)
A magánélet szentségét semmibe vevő adatvédelem márpedig
még az egyébként laza internetes biztonságukról híres amerikaiaknál is kivágta a biztosítékot:
a Washington Post közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 73 százaléka véli úgy, hogy a Big Tech cégek üzleti kereskedelmet folytatnak adataikkal. Az összes platform közül ráadásul a Facebookot tartják a legmegbízhatatlanabbnak: a megkérdezettek 72 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalat egyszerűen darabárunak tartja a felhasználókat, adataikat pedig úgy adja és veszi, ahogy éppen aktuális üzleti érdeke megkívánja.
Musk Twitter-vásárlásával mindenféle szempontból átrendeződik a Big Tech közösségi platformok háborúja. A világ leggazdagabb embere üzleti, adatvédelmi és cenzúra szempontjából egyaránt radikális változásokat tervez. Ha Zuckerberg továbbra sem hajlandó kimozdulni metaverzumából, a tavalyi és idei mélyrepülés végzetes zuhanásba csaphat át. Onnan pedig nehéz lesz a visszaút: új madár fogja uralni az eget.
Fotó: 123rf