Az Európai Unió Bíróságának legújabb döntése csorbítja a büntetőbíróságok jogkörét

2018. szeptember 21. 12:52

A napokban hozott döntést az Európai Unió Bírósága Shajin Ahmed és a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ügyében. Az ítélet értelmében, annak ellenére, hogy az afgán menekült több rendbeli bűncselekményt követett el, a menekültstátuszát nem lehet tőle megvonni. Ez a döntés egy teljesen új precedenst teremthet az ítélkezési joggyakorlatban. A jövőben közigazgatási bíróságok akár felül is írhatják a büntető törvényszékek ítéleteit.

2018. szeptember 21. 12:52
null

Előzmények, alapeljárás és döntés

Shajin Ahmed afgán állampolgárt 2000-ben menekültként ismerte el a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal azzal az indokkal, hogy a származási országában üldöztetésnek volt kitéve. Később büntetőeljárás (emberölés bűntettének kísérlete, valamint zsarolás bűntettének kísérlete miatt) indult ellene Magyarországon, amelynek során Shajin az afgán konzulátus teljes körű tájékoztatását kérte helyzetéről. A magyar hivatal – a védelem iránti kérelem alapján, amelyet Shajin önkéntesen intézett származási országához – arra következtetve, hogy az üldöztetés veszélye megszűnt, 2014 novemberében visszavonta a férfi menekültstátuszát.

2015 júniusában Shajin újabb kérelmet nyújtott be a menekült jogállás és a kiegészítő védelem elismerése iránt, amelyet a menekültügyi hatóság elutasított. Shajin e határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, amely helyt adott kérelmének, és új közigazgatási eljárás lefolytatására kötelezte a magyar hivatalt. Az új eljárásban a hatóság Shajin kérelmét mind a menekültként elismerése, mind a kiegészítő védelem tekintetében elutasította. Szerintük a kiegészítő védelem iránti igény a menedékjogról szóló törvény szerinti kizáró ok fennállása miatt nem ismerhető el, hiszen Shajint több magyar büntetőbíróság is többek között letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ügy végül az Európai Unió Bírósága elé került előzetes döntéshozatali eljárás keretében.

Az EUB döntése szerint noha súlyos bűncselekmény elkövetése miatt megtagadható a nemzetközi kiegészítő védelem menedékkérőktől, nem lehet pusztán az adott tagállamban kiszabott büntetés alapján megállapítani, hogy egy bűncselekmény súlyos-e A kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló illetékes nemzeti hatóság vagy bíróság feladata, hogy a szóban forgó egyedi ügy valamennyi sajátos körülményének teljes körű vizsgálatát követően értékelje a szóban forgó bűncselekmény súlyosságát. Összességében tehát az Európai Unió Bírósága szerint nem zárható ki a kiegészítő védelemből valamely személy, ha kizárólag az érintett tagállam joga szerinti büntetési tétel alapján nyer megállapítást, hogy súlyos bűncselekményt követett el.

A döntés következményei és hatásai

Az EUB döntése egy olyan új paradigmát vezet be az uniós joggyakorlatba, amelynek értelmében a közigazgatási bíróság által kikényszerített megismételt eljárás során a menekültügyi hatóság megítéli majd a menedékjogot arra hivatkozva, hogy az emberölés vagy a zsarolás kísérletének körülményei alapján még mindig nyomósabb indokok állnak a védelem megadása, mint a megtagadása mellett. A döntés egy rendkívül lényeges kérdésben hoz áttörést: a büntetőbíróságok által hozott jogerős döntések látszólagos tiszteletben tartásával a közigazgatási hatóság lesz jogosult eldönteni, hogy a büntetőjogi szempontból súlyosnak minősített cselekmény valóban olyan súlyos-e, hogy emiatt a kiegészítő védelem odaítélése ellehetetlenüljön.

Az EUB döntése tehát azon alapul, hogy a büntetőbíróság jogosult dönteni a bűnösségről, de egy közigazgatási szerv felülértékelheti a bírósági döntésben foglaltakat a menekültkérelem elbírálása során. Emiatt a bírósági döntések tartalmilag is kiüresedhetnek, ez pedig végeredményben a bíróságok függetlenségének a sérelméhez is vezethet. Az EUB döntése tehát további vizsgálatra érdemes, mert általa olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek mind a demokrácia, mind pedig a jogállamiság szempontjából kedvezőtlenül hatnak.

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
luzitanxaver
2019. április 29. 22:15
És még egy fontos elem ki is maradt a cikkből: "Ezen új eljárásban a Hivatal 2016. október 10‑i határozatával S. Ahmed kérelmét mind a menekültkénti, mind a kiegészítő védelem elismerése tekintetében elutasította, a visszaküldés tilalma fennállásának megállapítása mellett." (ítelet, 22. bekezdés) Vagyis visszaküldve még így sem lett volna, hiszen nem volt kiutasítási végzés. Csupán azoktól a juttatásoktól esett volna el ez a derék ember, amik a menekülteket és a kiegészítő védelemben részesítetteket megilletik. Tehát az egész ügy semmi másról nem szól, mint a tagállami hatóságok még erősebb lehúzásáról és kezük megkötéséről. Justizmord.
luzitanxaver
2019. április 29. 22:15
Ott van az ítéletetben a megoldókulcs (készüljön fel, nagyon-nagyon meg fog lepődni): Shajin Ahmed képviseletében Győző G. ügyvéd, https://www.helsinki.hu/kik-vagyunk/a-csapat/dr-gyozo-gabor/
kowecses
2019. április 19. 21:00
"Az ember esze megáll." Sajnos a bíróságok a hatalmi ágak szétválasztása után túlhatalmat kaptak. Az amerikai elnököt is le lehet váltani, de egy bírót nem. Az EU bíróság ítéletei hajmeresztőek, liberálisak, mintha valaki súgna a t. Bíróságnak.
Troppauer Hümér
2018. október 03. 19:04
"Amit a törvény súlyosnak deklarál, az súlyos. Márpedig ha Magyarországon a törvény az adott kiszabható büntetési tétel alapján deklarálja, akkor Magyarországon azt kell alkalmazni." Az EUB ítélete alapján, ha a súlyos bűncselekményre van adott esetre alkalmazható EU-szabály (a súlyos minősítés magyarnál tágabb definíciójával), akkor ahelyett nem lehet egy adott nemzeti jogszabály sokkal szűkebb definícióját alkalmazni. Az ítélet alapján a bűncselekmény súlyosságát a független magyar közigazgatási bíróság fogja megítélni, tágabb összefüggéseket vizsgálva, mint a szimpla büntetési tétel maximuma. Így akár az is lehet, hogy egy maximum 3 év szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény alapján is meg lehet majd valakitől vonni a menekültjogot. Ezért a cikk utolsó bekezdéseiben kb. az ítélet nyomán bekövetkező apokalipszissel riogató sorok alapját nem igazán látom, mert pont a nemzeti bíróságnak enged nagyobb mozgásteret az EUB. Hogy ebből hogy sikerült levezetni pl. a bíróságok függetlenségének sérelmét, arról szívesen megkérdezném a szerzőt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!