Daniel J. Mahoney, a massachusettsi Assumption College politikatudományi professzora könyvében azt vizsgálta, hogy a keresztény gyökereitől megfosztott humanizmus hogyan változott át politikai programmá. Utóbbira Mahoney a humanitarianizmus kifejezést használja, ez az ideológiai alapvetés szerinte egyaránt jellemzi a 20. század egyházellenes kommunizmusát, és a 21. századi kulturális baloldali, liberális elitet. Mahoney szerint az egyik legaggasztóbb jelenség az, hogy alkalmanként Ferenc pápa is szövetségesként tekint a humanitarianizmus képviselőire.
A valláspótlékok korát éljük
Mahoney könyvének egyik kiindulópontja, hogy a felvilágosodás utáni modernitás egyik fő programja a vallás és az egyház szerepének nyugati civilizáción belüli átpozícionálása volt. Ez a feladat annyiban problematikus, hogy a nyugati civilizáció alapvető értékei a kereszténységben gyökereznek. A modern humanizmus erre a dilemmára adott válaszkísérletként is értelmezhető: azt hirdette ugyanis, hogy van mód a keresztény emberkép továbbélésére keresztény tanítások nélkül, szekuláris környezetben is. Ez azonban Mahoney szerint oda vezetett, hogy a vallási vetület nélküli humanizmus atomizálta a társadalmakat. A vallási tartalmak ugyanis annyiban többek a szekuláris tanításoknál, hogy egy olyan pozitív emberképet állítanak a közösség elé, amely túlmutat az egyének által elért eredményeken. Így nemcsak individuális fejlődést elősegítő, hanem közösségformáló hatásuk van. Mahoney szerint ez az oka annak, hogy manapság olyan szellemi irányzatok és pszeudovallások jelennek meg, amelyek a kereszténység által hagyott űrt igyekeznek kitölteni.
A kommunizmus kísérlete után Nyugaton kapott erőre a humanitarianizmus
Mahoney úgy véli, hogy a legátfogóbb kísérlet az ilyen valláspótlék megalkotására a 20. századi kommunista rezsimekben ment végbe, ahol egy új emberideál megalkotásával igyekeztek a politikai döntéshozók és ideológusok egy bizonyos irányba „lökni” a társadalmat. A szerző úgy véli, ezek a baloldali kísérletek voltak egyben az első humanitáriánus politikai berendezkedések is, hiszen itt vált a szekuláris humanizmus eszméje politikai programmá. Bár ez a kísérlet mára egyértelműen elbukott, Mahoney ijesztőnek találja, hogy most mintha a nyugati világban élednének újjá ezek a tendenciák.
A progresszívek az egyházban helyet kérnek maguknak
A szerző szerint szinte ironikus, hogy a nyugati civilizáció és a kereszténység szerves kapcsolatát megbontani igyekvő egykori progresszívek utódai most a nyugati civilizációt kritizálják az emberbarát eszmék hiányáért. A humanitarianizmus 21. századi követői alapvetően ellenségesek a nyugati civilizációval, leggyakrabban a gyarmati múlt vélt vagy valós bűneit, a különböző kisebbségek elnyomását fogalmazzák meg kritikaként a Nyugattal szemben. Ezek a közéleti szereplők jellemzően magukat progresszívként, liberálisként aposztrofálják, de leginkább a kulturális baloldal eszmerendszere az, ami összeköti őket. A szerző ezért kifejezetten problematikusnak tartja, hogy Ferenc pápa egyes megnyilvánulásaiban kvázi szövetségesként tekint a humanitarianizmus mint szekuláris ideológia képviselőire, sőt nyugatkritikus megjegyzései is jellemzően egybeesnek ezen körök kritikai észrevételeivel. Mahoney azonban úgy véli, a valódi isteni kegyelmet és az ebből táplálkozó emberképet nem lehet szekurális antropológiákkal helyettesíteni, így a 20. századi kommunista rezsimekhez hasonlóan a modern progresszívek is hamis ideológiát kínálnak.
Forrás: Daniel J. Mahoney: The Idol of Our Age: How the Religion of Humanity Subverts Christianity. The Catholic Thing. 2018.
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
A kommunizmus bukása óta ritkán látott rendőrállami módszerekről írtak Brüsszel kapcsán a CPAC Hungary nyílt levelének aláírói.
„Utoljára a kommunizmus alatt tapasztaltuk ezt, amikor szamizdatokat kellett használni” – fogalmazott Orbán Balázs a brüsszeli események kapcsán.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Újabb szezonális kötet a krimi nagyasszonyától, akinek számos hőse felbukkan az izgalmas novellákban, melyek képesek még ma is meglepetéseket okozni.
A brit konzervatív filozófus életműve előtt tisztelegve konferenciát rendeztek Budapesten, melynek középpontjába Scruton és Közép-Európa kapcsolata állt.
A műsorvezető Sulyok Tamásról és Latorczai Jánosról is elmondta a véleményét.
Deák Dániel szerint Bajnaiéknak könnyű volt „megfuttatni” Magyart a saját köreikben.
