Az amerikai Legfelső Bíróság egyik konzervatív tagjának, Clarence Thomas főbírónak a sarkos véleménye szerint a bíróság vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlata „romokban hever”. A testületnek a héten kezdődő, bladensburgi keresztformájú emlékművet érintő ügy meghallgatása és tárgyalása során ugyanakkor lehetősége lesz rendezni sorait a vallásszabadság terén, és ismét összebékíteni az ország keresztény gyökerű hagyományát és szimbólumait az állam vallási semlegességének követelményével.
,,Az amerikai Legfelső Bíróság az állam vallási semlegességét övező alkotmányjogi követelmények terén már évtizedek óta – az Alice csodaországban szóhasználatával élve – furcsábbnál furcsább döntéseket hozott. A héten azonban alkalma lehet rendbe szedni azt a kuszaságot, amit saját maga idézett elő. ( … ) A bíróság többek között olyan vitatott kérdéseket ítélt meg korábban, mint amilyen a közterületen elhelyezett karácsonyi díszlethez köthető vallási szimbólumok megengedhető mértéke; a tízparancsolat megjelenítésének helye és mikéntje; illetve hogyan (nem) lehet ünnepelni egy középiskolai futballcsapatot Texasban, ahol egyébként a futballnak aligha van szüksége ünneplésre.
A Legfelső Bíróság ezen a héten egy olyan háborús emlékmű helyzetét ítéli meg, amely székhelyétől mintegy 4.8 mérföldre, a marylandi Bladensurgben található. A magánkezdeményezés alapján a város által az American Legion nevű veteránszervezet számára adományozott területen épült kereszt 49 olyan helyi lakosnak állít emléket, akik az első világháborúban vesztették életüket, amikor még az amerikai halottak sírjait mind kereszt jelezte, vallási hovatartozástól függetlenül. Az idő azoban azóta eltelt, a helyi lakosok száma pedig megnövekedett, és így a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy felvásárolja azt a területet, amelyen az emlékmű áll. Minden év novemberében a veterán nap alkalmából megemlékezést tartanak ott, arról azonban senki sem tud, hogy az emlékmű 94 éves története alatt vallási jellegű rendezvényt is tartottak volna a helyszínen.
Mindezek ellenére, néhány házsártos és szőrszálhasogató materialista nagy „vallási buzgósággal” rájött, hogy mivel a kereszt közterületen fekszik, sérti az állam vallási semlegességének elvét. ( … ) Ha 58 évvel később néhányan hirtelen felindulásukban sértve érzik magukat egy olyan réges-régóta álló emlékmű miatt, amely a nemzet kultúráját és hagyományát tükrözi, akkor nem az alkotmány első kiegészítése (vallásszabadság klauzulája), hanem ők szorulnak segítségre."
Az amerikai Legfelső Bíróság előtt folyamatban lévő ügyről a Precedens korábbi elemzése itt érhető el.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Dubaj cáfolta, hogy mesterségesen kontrollálták volna az időjárást.
„Az egész romániai magyar politikát átszövi a külföldi pénz” – írta Tóta W. Árpád.
