Valamit, ami így, ebben a formában talán még nem világos mindenki számára.
„Az első észrevételem, ami egyúttal személyes tapasztalás is, jordániai, törökországi és iraki utazásaim summájaként: nincs olyan, hogy iszlám - már mint önmagában, egységben. Ahogyan kereszténység vagy nyugati civilizáció sincs magától értetődő azonosságként. Ahány ház, annyi szokás. Bulgária és Írország talán egy lényegű, egy problémájú hely pusztán azért, mert uniós állam? Ugyanígy Algéria vagy Indonézia? Valójában képtelenség, hogy az egymás ellen heveny ellenszenvet érző szunniták és siíták, törökök, kurdok, arabok és mások, akik mind muszlimok, de egymással szinte mindenben vitatkoznak, egyetlen akarat mentén egyesülnének. Meg kell értenünk, hogy ami bennünket fenyeget, valójában az iszlamizmus, ami persze globális erő a világban, de nagyon sok muszlim nemet mond az erőszakra. Már csak azért is, mert lakóhelyén, az adott muszlimot éppúgy fenyegeti az elszabadult vallási fanatizmus, mint az európai, amerikai polgárokat.
A másik megjegyzésem, hogy az iszlám lényegét, a fenti szembenállásokat, egyáltalán a muszlimok gondolkodását, életkörülményeit, vágyaikat, céljaikat liberális doktrínával nem lehet megmagyarázni. Ami most történt, voltaképpen logikus befejezése annak, amit kivetettek az íróra három évtizeddel ezelőtt. Nagyon álságos most csodálkozni.
Számomra az a valódi kérdés, hogyan élhetett háborítatlanul ez a 24 éves muszlim fanatikus New Jerseyben, mit tettek, vagy mit nem tettek ellene a szakszolgálatok? És persze az, hogy van-e elegendő belbiztonsági, politikai erő és akarat az erőszak elhárítására a nyugati világban? Végezetül arra is kíváncsi lennék, mikor érti meg a nemzetközi baloldal, hogy ostoba békítő szövegekkel semmilyen közös szabályrendszerbe nem tudják belekényszeríteni ezeket az embereket. Éppen ellenkezőleg: minél szélesebbre tárják a kaput, annál több potenciális gyilkos jut át a szűrön. Nem mellesleg megoldhatatlanul nehéz helyzetbe hozzák mindezzel a jövő évtizedek európai keresztényeit, muszlimjait, ateistáit, mindenkit, aki pusztán itt él, de nem óhajt részt venni a jövendő véres színjátékokban.
Vagyis: határőrizetet, rendet az államban, szigorú ellenőrzési mechanizmust és bevándorlási szemléletet tartsunk fel továbbra is Magyarországon, ha nem akarjuk, hogy a véleményünkért minket is megkéseljenek majd valakik, valamikor.
Ez van. Akkor is, ha a liberálisoknak nem tetszik. Nekünk ez a válaszunk, és ez - egyelőre – nagyon jó válasz.
A többi? Ami elhangzik majd ebben az ügyben, jórészt ideológiai eszmecsere lesz, önigazolási színjáték, szóra sem érdemes duma. A lényeg mégis csak az, amit itt leírtam.”
Nyitókép: Szentesi Zöldi László Facebook-oldala
Kalifátus létrehozását is követelték szombaton azon a hamburgi tüntetésen, amelyen ezren vettek részt. Olaf Scholz német kancellár szerint „következményekkel” kell számolni.
Mindez a St. Georg negyedben történt, a belváros szívében, amely a város egyik progresszív, liberális környékeként ismert.
Mi a baj a nőkkel, a férfiakkal, és most már a magyarokkal is.
Bár heves társadalmi tiltakozások fogadták a fejkendőt, Ebrahim Raiszit ez nem hatotta meg. Sőt.
Ismét szintet lépett a közel-keleti konfliktus, államközi háborúskodás vette kezdetét a világ lőporos hordójában. A nagyhatalmak óvatosságra intenek. Veszprémy László Bernát írása.
A történelemben alig találunk korokat, amelyek büszkébben moralizáltak volna – azaz morális érvekkel igyekeztek uralmi igényeiket igazolni –, mint a demokrácia kora.
Tarjányi Péter szerint háború fő kérdése most az, hogy Ukrajna el tud-e mozdulni a mélypontról.
A szövetség szerint bármi is történt a szerdai mérkőzés előtt az öltözőben, az a válogatott belügye.
